Edmund Kesting (1892-1970) - Kreuztragung

Az aukción egy 1919-es absztrakt kompozíció található Büttenpapíron Edmund Kesting neves német művész alkotásából, amely a 1960/1970-es évekre a konstruktivizmus stílusában készült, lapméret: 34,5 x 48 cm, a képmotívum 15 x 13 cm.

A fametszetet a művész saját bélyegzőjével aláírták. A 1919-es fametszet limitált példányszáma – itt a 87. szám – „100 példány” formájában került nyomásba a 1960/70-es években. Az állapot kitűnő, a lap bal felső szélén egy kis gyűrődés van (lásd a fotót).

További KESTING nyomtatvány található egy párhuzamos árverésen, illetve más német konstruktivisták (BUCHHOLZ és MAATSCH).

VITA EDMUND KESTING (Forrás: Wikipedia kivonatok)

Edmund Kesting (született: 1892. július 27., Dresden – elhunyt: 1970. október 21., Birkenwerder) német festő, grafikus, fotós és művészeti nevelő volt. Az informell festészet képviselői közé tartozik.

1919-ben Kesting megalapította a privát Művésziskolát A Mód – Schule für Gestaltung. 1921-ben Herwarth Waldennel találkozott, és kezdettől fogva aktív részt vállalt.

1920-tól konstruktivista művek és szintetikus kollázsok születtek. Olajfestményeket, akvarelleket és gouache-okat készített. 1922-ben feleségül vette tanítványát, Gerda Müllert. Szoros kapcsolatai voltak a avantgárd művészekkel, mint Kurt Schwitters, László Moholy-Nagy, El Lissitzky, Alexander Archipenko és mások. Különösen Schwitters művei hatottak rá nagyon. 1923-tól részt vett a „Sturm” kör kiállításain.

Kb. 1925-től intenzíben foglalkozott a fotográfiával. Kísérletezett kísérleti fototechnikákkal, például többfelvételes képekkel, fotogramokkal és negatív montázsokkal; ebben Kesting nagy távlatú formátumú kamerákat használt. 1926-ban megalakult Berlinben a „Der Weg” művésziskola és a Dresdenben a Sturmfreunde társaság. Kesting ekkor már nemzetközileg is sikeres volt. Részt vett kiállításokon Moszkvában és New Yorkban. A Modern Művészet Múzeuma ein vásárolt tőle szintmunkákat.

A 1930-as évek elején belépett a Német Művészeti Értekezletbe. 1931-ben Edmund Kesting Erich Fraaß-szal és Bernhard Kretschmar-vel megalapította a Neue Dresdener Sezession-t.

A nácizmus hatalomra kerülése után kötelező tagja lett a Reichskammer der bildenden Künste-nak. 1933-ban először házkutatásokra került sor nála; Kesting ennek hatására néhány művét megsemmisítette. A következő években reklámfotósként dolgozott fotó- és autócégek számára. 1936-ig kiállításokon tudott részt venni, ezután azonban munkára és kiállításokra vonatkozó tiltást kapott, amely a fotográfiát nem érintette.

1937-ben a németországi egységes akció, az „Entartete Kunst” keretében tizenkét képét vették el közterületi gyűjteményekből és megsemmisítették.

Karl von Appen-nel, Helmut Schmidt-Kirstein-nel, Hans Christoph és másokkal 1945-ben Dresdenben megalapította a „der ruf – befreite Kunst” művészeti csoportot a náci-diktatúra végeztével. 1945/46-ben Dresden pusztulása után egy kísérleti fotómunkákból álló sorozat született a Dresdner Totentanz címmel, amely nevében utal a híres reneszánsz reliefre. Kestinget 1946-ban meghívták a Dresden-i Werkkunst Akadémiára; vezette a Photographie und Film oktató műhelyt. Egy évvel később azonban elbocsátották, ezt követően Berlin felé vette az irányt, és 1948-tól a Berlin-Weißensee-i Képzőművészeti és Alkalmazott művészeti főiskola fotózási szakának vezetője lett. 1953-ban a formalizmusvita során azonnali felmentésre került. 1955-ben a Potsdam-Babelsberg-i Film- és Televíziós Főiskolára hívták mint „Kamerátanár”; 1960-ban avatták emerituszává.

Edmund Kesting 1970-ben halt meg Birkenwerderben a Berlin melletti városban, ahová 1948-ban költözött. 1949 és 1959 között egyik kiállítása sem volt a DDR-ben; körülbelül 1980-tól kezdődően Kesting munkásságát hivatalosan is elismerték.