Carmelo Manuel Tosto - Brick Memories

Memóriák téglából (Brick Memories)

Képmás XL, az Építészeti Emlékek sorozatának darabja.

Egy geometriai vizsgálat az emlék megőrzéséről. Nem pusztán fizikai út, hanem visszatekintő utazás: minden ív egy visszhang, minden lépcső az élmények rétege. "Memorie di mattone" nem valós helyet ábrázol, hanem azt a험em monumentumot, amelyet magunkban építünk, hogy megőrizzük a múltból fennmaradtat.

Kézzel festett akrilból vásznon, a teljes méret 110x80 cm, a festett felület mérete 100x70 cm, kb. 5 cm fehér margó hagyva a vászon körül, 100% pamut közepes szálazottsággal, végső védő bevonattal.

A mű egyedi darab, kézzel aláírt, hitelesítő tanúsítvánnyal együtt, nem egy Nyomat.

A mű a legnagyobb gonddal lesz csomagolva egy csőben és regisztrált feladásban kerül elküldésre a nyomkövetési kóddal, a fizetést követő 3 munkanapon belül.

…................................................................................
Carmelo Manuel Tosto | Architect and Artist

Született Catania (Olaszország) 1990-ben, pályafutásomat az építészet szigorúsága és a látomás szabadsága között vontam meg. Tanulmányaim a Catania Állami Művészeti Intézményében és a Bolognai Építészeti Főiskolán zajlottak, fontos tapasztalatok Ankarában és Milánóban, amelyek lehetővé tették számomra egy olyan nyelv kialakítását, amelyben az épített forma érzelemmé válik.

Művészi kutatásom az építészetet nem egyszerű tárgyként, hanem a gondolat szerkezeteként választja. Munkámban az építőelemek gyakorlati funkciójukból feloldódva archetípusokká válnak:

A LÉPCSŐ (La Scala) - A létrejövő dinamizmusát képviseli. Mozgásra hívó, olyan elem, amely összeköti a fizikai és metafizikai síkokat, azzal vezetve az szemlélőt az új tudatosság terébe vagy az idegenség helyeire.

A Kapu (Il Varco) - Ameredés a ismert és ismeretlen között. Építészetileg lehetővé teszi a környezetek közötti kapcsolódást, érzelmileg pedig azonosul az szemlélő hangulataival. Minden kapu mögött a nézőt arra hívják, hogy vetítse rá saját tudattalanjában lakozókat, mindig a látható "túli" keresése felé, a nézés aktusát személyes felfedező aktussá alakítva.

Az Arch (L'Arco) - A maga nemében kiemelkedő építészeti elem, a rugalmasságot és az egyensúlyt testesíti meg. Képessége, hogy ne nyomjon össze, hanem harmonikusan oldja le a terheket, egy görbe, lágy vonalban fogadja be és megnyugtat, olyan stabilitást kínálva, amely egyszerre szerkezeti és szellemi.

Ebben a folyamatos archetipus–anyag–fény dialógusban minden kép "érzékeny hely" formájában születik. A festői gesztus találkozik a tervezési szigorral, hogy ne csak vizuális, hanem észlelési mélységet teremtsen, és meghívja a szemlélőt, hogy lakja be a vászon terét és fedezze fel benne önmagának egy részét.