Montiel (1985) - "ENCUENTRO"





Catawiki Vevővédelem
A befizetést biztonságban megőrizzük, amíg a termék kézbesítése meg nem történik. Részletek megtekintése
Trustpilot 4.4 | 131562 vélemény
A Trustpilot-on kiváló értékelésű.
Montiel (1985), eredeti akrilfestmény ENCUENTRO, 60 x 81 cm, kézzel aláírt, 2026-ban Spanyolországban készült, kortárs tengeri táj, kiváló állapotú, közvetlenül a művész által értékesítve.
Leírás az eladótól
„Találkozó” 60 × 81 cm.
Két életforma ütközik lebegő térben, ahol az idő úgy tűnik, mintha épp megoldódás előtt megállt volna. A két alak közötti aránytalanság nem csak fizikai, hanem szimbolikus: az egyik a végtelent, a megfoghatatlant, a történelmet és erőt maga után vonó erőt testesíti meg; a másik a különlegeset, a finomságot, az állandó kockázatnak kitett létezést.
Azonban a „találkozó” nem csupán a fenyegetés rendjéhez tartozik. Elismerés is. A nagyobb hal nem csupán néz: szembenéz a másik megkérdőjelezhetetlen jelenlétével. A piros hal, messze attól, hogy meneküljön, helyét olyan intenzitással foglalja el, amely megkérdőjelezi törékenységét. Abban a megosztott pillanatban mindkettő már nem csupán az, ami — ragadozó és lehetséges zsákmány —, hanem két olyan létezéssé válik, amelyek metszik egymást.
A mű így egy feszültséget nyit a sors és a lehetőség között. Ez a kezdet-e egy bejelentett végnek, vagy egy váratlan kapcsolatról van szó? „Találkozó” éppen ebben a közegben él: abban a pillanatban, amikor a világ a erőszak felé, vagy egy szinte lehetetlen, kiegyensúlyozatlan formája felé billenhet."
„Találkozó” 60 × 81 cm.
Két életforma ütközik lebegő térben, ahol az idő úgy tűnik, mintha épp megoldódás előtt megállt volna. A két alak közötti aránytalanság nem csak fizikai, hanem szimbolikus: az egyik a végtelent, a megfoghatatlant, a történelmet és erőt maga után vonó erőt testesíti meg; a másik a különlegeset, a finomságot, az állandó kockázatnak kitett létezést.
Azonban a „találkozó” nem csupán a fenyegetés rendjéhez tartozik. Elismerés is. A nagyobb hal nem csupán néz: szembenéz a másik megkérdőjelezhetetlen jelenlétével. A piros hal, messze attól, hogy meneküljön, helyét olyan intenzitással foglalja el, amely megkérdőjelezi törékenységét. Abban a megosztott pillanatban mindkettő már nem csupán az, ami — ragadozó és lehetséges zsákmány —, hanem két olyan létezéssé válik, amelyek metszik egymást.
A mű így egy feszültséget nyit a sors és a lehetőség között. Ez a kezdet-e egy bejelentett végnek, vagy egy váratlan kapcsolatról van szó? „Találkozó” éppen ebben a közegben él: abban a pillanatban, amikor a világ a erőszak felé, vagy egy szinte lehetetlen, kiegyensúlyozatlan formája felé billenhet."

