Lajos Kassak (1887-1967) - Concrete Composition

Lajos Kassák "Composition" a La Lune en Rodage III-ból

Közvetítő: Linókiázás
Anyag: Papír
Dimenziók: 25 x 21,5 cm 32 x 32 cm kartonra
Szerkesztő: Edition Panderma, Basel
Év: 1977-ben megjelent
Kiadás: Ez egy kiadás nélküli példány a 230 kiadás közül (65 kereskedelmi kivonat ki nem számozott)
Aláírás: Aláírt

Provenienciak:
Edition Panderma, Carl Laszlo, Basel
Galerie von Bartha, Basel
Magángyűjtemény, Basel

Állapot / Restaurálás:
kopott archivális állapot

További információk:

A La Lune en Rodage III, a poszt- és kortárs művészet kevés példányszámban megjelent, hordozható gyűjteményének ritka limitált kiadása. Ez a kiadás a 230 példány közül egy számozás nélküli példány, és a La Lune en Rodage könyvek harmadik sorozatának része. A La Lune en Rodage három kötetben jelent meg 1960-ben, 1965-ben és 1977-ben, összesen mintegy 180 műtárggyal, amelyek a 1950-es és 1970-es évek közötti művészeti avant-garde életpályát dokumentálják. A műalkotásokat Carl Laslzo gyűjtötte össze, és a korszak legnagyobb művészeit vonultatta fel, akik jelentős darabokkal járultak hozzá, gyakran fordulópontot jelölve alkotásukban és karrierjükben: például Enrico Castellani műve az első dokumentált grafikai alkotása, és Piero Manzoni Achrome című többszínű darabja az egyetlen, amelyet a művész készített.

Életrajz:

Lajos Kassák 1887. március 21-én született Ersekujvár kis vakhatban, Magyarországon. Csak néhány év iskolai tanulás után szakmunkásinasként tanult meglakodó. Ezt követően Lajos Kassák fémmunkásként dolgozott Győrben és Budapest környékén. Húszas éveinek elején ö maga kezdte festészetet tanulni és verseket írni. 1915-ben megalapította a forradalmi folyóiratot, az "A Tett"-et (A Cselekedet), amely köré összegyűjtötte a háború elleni fiatal művészeket és írókat. Miután az "A Tett" betiltásra került, 1916-ban Kassák megalapította és szerkesztette az avantgárd Aktivista folyóiratot, a MA-t (Ma) – benne 1921-ig közölt Grosz, Schwitters és Hans Richter műveket. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után 1920-ban Kassák Bécsbe emigrált, ahol továbbra is publikálta a MA-t. Bár Kassák korai munkái erősen dada hatásúak voltak, később konstruktivistává vált, mert Lisz László Moholy-Nagy inspirálta, aki később a Bauhausban tanított. A MA-ban fogalmazta meg 1921-ben a magyar konstruktivizmus elméleti programját. 1924 novemberében Kassák számos akkoriban ismert szobrász és festő, köztük Brancusi, Arp és Schwitters, részvételével bemutatta műveit a Bukarestben megrendezett "First International Exhibition of Modern Art" című kiállításon. 1926-ban Kassák Párizsban találkozott Le Corbusier-ral, Amedée Ozenfant-dal, Gollal és Dermée-vel. Ugyanezen év novemberében visszatért meneküléséből Budapestre. Lajos Kassákot megrendítette a Németországban megszilárduló Nemzeti Szocialista hatalomátvétel és a magyar puppetszerű rezsim. Miután Magyarország felszabadult az NS-szolga alól, Kassák aktív maradt a Magyar Művészeti Tanácsban és szerkesztőként, de az 1950-es évek közepére kiszorult a közéletből, bár nemzetközi hírneve érintetlen maradt. Kiállítások egy sokoldalú és termékeny festő, szobrász, linóleummetsző és kollázsszerző munkáinak tiszteletére voltak rendezve Párizsban, Münchenben, Varsóban, Kölnben és Párizsban. 1966-ban Kassák részt vett a Zürich Kunsthalle és a párizsi Musée d'Art Moderne által kiállított nagyszabású dada-kiállításon. 1967-ben, az évben, amelyben elhunyt, Kassákot retrospektív kiállítással tisztelték meg a budapesti Adolf Fényes Galériában.