Tijs Dragtsma (1992) - Void. The Starry Night

A Csillagos Éj

A Csillagos Éj a mozgás és a mozdulatlanság közti kutatás. A kép nem a hozzáadás által jelenik meg. A kiválasztás által tűnik fel. Nincs festék. Nincs nyomat. Nincs tinta. A kompozíció ki van téve inkább, mint alkalmazva. Ami megmarad, az a ritmus mezője. Atmoszféra. És a láthatóvá tett fény hiány által.

Ahogy a megvilágítás eltolódik, a mű finom, mégis erőteljes módon kezd mozogni. Bizonyos vonalak erőre kapnak, míg mások a sötétségbe húzódnak vissza. A kavarodó ég a mélységet nyer. A csillagok pulzálni kezdenek. A táj lenn alsó részén csendes kontraszt telepedik meg. Távolról a kompozíció grafikusnak és visszafogottnak érződik. Közelről viszont pontos szerkezeti mezőt tár fel. Reflektálás. Áramlás. Optikai feszültség.

A mű erősségét nem csak az ismeret adja, hanem a transzformáció is. Egy ismerős kép valamiféle frissen fizikai dologgá válik. A ég nem pusztán leír mozgást. Úgy tűnik, mintha hordozná azt. A fenti nyugtalanság és az alatti csend közti kontraszt olyan feszültséget teremt, amely egyszerre tág és bensőségesnek érzi magát. Ez egy energia, egy csendes csendről szóló munka, amely belül is létezhet intenzitásnak.

A panel önmagában nem passzív támasz. Aktív vizuális mezőként funkcionál, amelyben a hiány képpé válik, és a fény szerkezetté lesz. A mű marad anyagilag változatlan, mégis vizuálisan átalakul minden nézőpont- és szemléletváltással. Megértése lassú tekintést díjaz. Lefogja a tekintetet. Soha nem áll meg igazán.

A Csillagos Éj a Művészet a Ürességgel korai alapjához tartozik. Olyan kifejlődő alkotói test, amelyben a képi megnyilvánulás nem felépítés, hanem feltárás. Minden darab egy visszafogottságon, pontosságon és fény fizikai jelenlétén alapuló vizuális nyelvet tár fel.

A Művészet Ürességgel címűről

A Művészet Ürességgel egy önmagában fejlesztett művészi közeg, amelyben a képi megjelenés a szándékos anyagszükséglet eltávolításával keletkezik. A képet felépíteni helyett Dragtsma teret alkot. Ami megmarad, az fény és reflexió kölcsönhatásában alakítja ki a végső vizuális élményt.

A művek a visszafogottság, a precizitás, a szoborszerű mélység határozzák meg. A fény nem külső feltételként működik. A műtárgy szerves része maga. Felerősíti az alakot, de soha nem győzi le.

Minden darab a folyamat által formálódik. Anyag viselkedése. Fény. Ennek eredménye egy olyan kép, amely fizikailag jelen van, mégsem áll teljesen mozdulatlanul.

A művészről: Tijs Dragtsma

Tijs Dragtsma holland kortárs művész és a TD Fine Art Studio alapítója. Gyakorlata az anyag, a hiány és a fény metszéspontján működik, miközben a bevált konvenciókat követni helyett új művészi nyelveket fejleszt.

Tudományosan legismertebb a Nail Art-soráról. Több száz–ezer acél- vagy sárgaréz szegből álló szoborszerű portrék, amely fény és perspektíva változásával módosul. A Művészet Ürességgel című sorával ezt a vizsgálatot tovább bővíti. A képet a leglényegesebb feltételhez redukálja.

Kezdetétől 2024-ben megkezdett művészi tevékenysége óta szobái magántulajdonban lévő gyűjteményekbe kerültek Európában, Ázsiában és az Egyesült Államokban. Művészete kísérletezésre, pontosságra és egy hosszú távú vízióra épül, amely az anyag integritására és a fizikai jelenlétre koncentrál.