Tükör - Fa - neogótikus

Ez egy tükör, amely megtestesíti azt a késői neogótikát, amely a 19. század vége felé a középkori hagyományt ünnepélyesség és polgári finomítás keverékével újraértelmezte. A diófa sötét és selyemfényű felülete azonnali vizuális súlyt ad neki, szinte architekturálisat, mintha egy nagyobb bútordarab vagy akár egy vallási belső tér darabja lenne a ház számára.

Az előtér úgy szerveződik, mint egy kis homlokzat: a két oldalán futó karmosított oszlopok állnak fel, mint apró pillérek, amelyek támasztják az építményt és függőleges hangsúlyt adnak; a felső és alsó záróelemek tompított csúcsokat idézőek, emlékeztetve a gótikus templomelemekre anélkül, hogy szó szerint másolnák azokat. A felső részben a felépítmény a legnagyobb díszterhelést: feszes görbék, geometriai motívumok és egy szinte heraldikai ritmus, amely tracériákat és ívsorokat idéz anélkül, hogy közvetlenül megismételné őket. Ez egy gótikus nyelv, amelyet a XIX. századi érzékenység szűrt át, inkább díszítő, mint teológiai.

A tükör, az idő múlásával enyhén elmosódott, hozzáadja azt a patinát, amelyet csak az évek tudnak adni: egy kissé tompa fény, apró nyomok, amelyek nem rontják a szépséget, hanem teljessé teszik, mintha a tárgy megőrizte volna azokat a szobák emlékét, amelyeket tükrözött. Összességében a darab a nemesség és a házias melegség keverékét közvetíti, egy intime Neogótikát, amelyet úgy terveztek, hogy megemelje egy öltöző, egy előszoba vagy egy hálószoba történelmi, újraértelmezett hangulatával, amely jellemezte az XIX. század második felét.

Nyomon követhető szállítás és jó csomagolás.