Tijs Dragtsma (1992) - Void. The Starry Night

A Csillagos Éj

A Csillagos Éj a mozgás felfedezése a mozdulatlanban. A kép nem a hozzáadás révén jelenik meg. A eltávolítás által tűnik elő. Nincs festék. Nincs nyomat. Nincs tinta. Az összetétel felbukkanó, nem felhordott. Ami megmarad, az a ritmus mezeje. Atmoszféra. És a hiányon keresztül láthatóvá tett fény.

Ahogy a megvilágítás elmozdul, a mű finom, mégis erőteljes módokon kezd mozogni. Bizonyos vonalak erőt gyűjtenek, míg mások a sötétségbe süllyednek. A forgó ég sokkal mélyebbé válik. A csillagok pulzálni kezdenek. A táj alulra csendes kontrasztra rendezkedik be. Távolról nézve az összetétel grafikusnak és visszafogottnak tűnik. Közelről egy pontos felületet fed fel: reflexió. Áramlás. Optikai feszültség.

A mű erősségét nemcsak az elismerés adja, hanem a transzformáció is. Egy ismerős kép valamivé lesz, ami új fizikait ölt. Az ég nem csupán mozgást ír le. Úgy tűnik, hogy hordozza azt. A felső aki kaotikus és az alsó nyugalmas kontrasztja olyan feszültséget teremt, amely egyaránt tágasnak és bensőnek érezhető. Ez egy energia, a csend, a különös nyugalomról szól, amely intenzitásban létezhet.

A panel maga nem passzív támasz. Aktív vizuális mezőként működik, amelyben a hiány képpé válik, és a fény szerkezetté lesz. A mű érintetlenül marad anyagilag, mégis vizuálisan átalakul minden nézőpont és légkör változásával. Megtéríti a lassú szemlélést. Ragaszkodik a szemhez. Soha nem nyugszik teljesen.

A Csillagos Éj a Művészet a Vákuummal korai alapjai közé tartozik. Egy fejlesztődő műtárgy-készlet, amelyben a képi világ nem épül, hanem feltárul. Minden darab egy látványnyelvet ad tovább, amely a visszafogottságra, a pontosságra és a fény fizikai jelenlétére támaszkodik.

A Vákuummal-Művészetről

A Vákuummal-Művészet egy önfejlesztésű művészeti közeg, amelyben a képi világ a szándékos anyageltávolítás révén jelenik meg. Ahelyett, hogy képet építene, Dragtsma teret hoz létre. A maradék a fénnyel és a reflexióval kölcsönhatásba lépve alkotja meg a végső vizuális élményt.

A művek a visszafogottság, a pontosság, a szobrászati mélység által határozottak meg. A fény nem külső feltételként funkcionál, hanem a műtárgy szerves részévé válik. Formát erősít anélkül, hogy túlharsányozná.

A darabokat a folyamat formálja. Anyagviselkedés. Fény. Ennek eredménye olyan kép, amely fizikailag jelen van, mégsem teljesen statikus.

A művészről. Tijs Dragtsma

Tijs Dragtsma holland kortárs művész, a TD Fine Art Studio alapítója. Művészete a anyag, a hiány és a fény metszéspontján működik, azzal a céllal, hogy új művészi nyelveket fejlesszen ki a meglévő konventiók követése helyett.

Közismert a Nails-művészetsoráról. Százak–ezer darab acél- vagy sárgaréz szöget formázó szobrászati portrékat alkot, amelyek a fény és a nézőpont változásával tovatűnnek. A Vákuummal-Művészettel Dragtsma ezt a felfedezést tovább bővíti. A képet a leglényegesebb állapotára redukálja.

Mióta 2024-ben elkezdte művészi tevékenységét, művei magánkönyvtárakba kerültek Európában, Ázsiában és az Egyesült Államokban. Munkáit kísérletezés, pontosság és egy hosszú távú vízió vezérli, amely a anyag integritására és fizikai jelenlétére összpontosít.