Ben Dauchez - Bauhaus Maroc #5

Série " An afternoon at Majorelle "

- Cím: At Majorelle #7
- Fin Art Nyomat 30X45, sorszámozott, aláírt, 1/20 a formátumban

Két világ egyesítése: a többszöri exposíció lehetővé teszi, hogy ezeket a két univerzumot egymásra vonjuk — a Bauhaus formális szigorának és Marokkó szenzoros és történelmi gazdagságának találkozását. Talán a Bauhaus letisztult vonalai összefonódnak marokkói építészeti mintákkal, mint például az ívek, mozaikok, és a sárgás-agyagos vagy kő falak textúrái. Ez az összefonódás egyfajta vizuális párbeszédet teremt a modernitás és a hagyomány között.

Koncepcionális megközelítés: A többszöri exposíció használata szimbolizálhatja a múlt és a jelen közötti interakciót, a modern és a hagyományos építészet között. Marokkó, amely gazdag kulturális szimbólumokban, itt egy olyan kísérleti terepként látható, ahol a Bauhaus nyugati koncepcióit keleti, sőt mediterrán környezetbe transzponálhatjuk.

Fény- és színjáték: A Bauhaus éles árnyékai és Marokkó tipikus meleg, diffúz színei (okrok, vörösök, kékek és narancsok) közötti kontraszt kiemelhető lehet. Ez kölcsönözhet egy költői dimenziót, ahol minden rétegzett kép a mozgás, átalakulás és egy hybris térbe való elmerülés érzetét kelti, az orient és a nyugat közötti határmezsgyén.

A többszöri exposíció hatása:

Időbeliség és térbeliség
: Több pillanat vagy tér megfestésével a többszöri exposíció technikája időbeli élményt is sugallhat, mintha különböző korszakokon vagy különböző Marokkó-érzékeléseken keresztül utaznánk. Ez a játék az idő és tér felett a Bauhaus kultúrájában rejlő fluiditás és átmenet fogalmára utal, miközben inspirál a Marokkó sokrétű értelem- és történetrétegeivel.

Kulturális és esztétikai dualitás: Végül ez a mű kifejezheti a nyugati és keleti kultúrák viszonyáról szóló reflexiót, a Bauhaus európai funkcionalizmusát és a marokkói formák érzékiségét összekapcsolva. A többszöri exposíció olyan légkört teremthet, amelyben a két világ nem ellentétes, hanem egy közös művészi látásban összefonódik.


Szenvedély a fényképezés iránt már fiatal kortól fogva, Ben DAUCHEZ a La Rochelle városrészeinek stúdióiban kezdte pályafutását. Ott szerezte meg a hagyományos fényképezés minden alapját, a felvételtől a retusig, a laboratóriumi munkaig. 22 évesen, friss diplomaosztóként Párizsba költözött, hogy továbbfejlessze képzését és asszisztensként dolgozzon a Daguerre-stúdiókban, a Petit Oiseau va sortir és a Studio Zéro felületein. Szerencséje volt együtt dolgozni és asszisztálni a legtehetségesebb fotósoknak: Bettina RHEIMS, Patrick DEMARCHELIER, Terry RICHARDSON, Ellen VON UNWERTH, Marcus MAM... Néhány meghatározó találkozásból születhettek szép projektek és hosszú együttmglések, többek között André RAU-val, Bettina RHEIMS-szel (az INRI szulfuros kiállítás és az ugyanilyen című könyv az Albin Michel kiadónál) és Peter BEARDdel (Pirelli naptár 2009 Botswana-ban).

Fényképei többek között a Condé Nast kiadóknál is megjelennek (franciául és nemzetközi változatokban), Première, Wallpaper, ID, Madame Figaro, Lifestyles, Dandy Magazine... Művészete olyan márkák figyelmét is felkeltette, amelyek identitásukban nagyon eltérő kódokat követnek, és amelyek számára intézményi és/vagy reklámkampányokat készített, mint a Dior (szépség), L'Oréal, Peugeot, Philip Morris vagy a Burger King (Dubai Lynx díjnyertes reklám).

Ben DAUCHEZ számos híresség (IGGY POP, Woody HALLEN, Grace JONES, Jean DUJARDIN, Gilles LELLOUCHE, Olivier MARCHAL, Carole BOUQUET, Charlotte GAINSBOURG, ...) portréját készítette a szépségről, a világgal szembenéző férfiakról (Olivier DASSAULT, Jacques SEGUELA...) és a utazókról...
Ez a fotográfiai út azóta lehetővé teszi számára, hogy szabadon megörökítse az emberi szépséget, az esztétikát és a személyiségek szellemi vonatkozásait.