Spanish School (c.1920) - A Mediterranean Silence

PUERTO SILENCIOSO

Ismeretlen olvasatra aláírt mű.

Spanyol mediterrán iskola / katalán vagy valenciai iskola

XX. század eleje, valószínűleg kb. 1900–1920 körül.

Olaj a vásznon.

Méretek: 45,5 x 60 cm.

1. IDENTIFIKÁCIÓ

1.1. Mű

Kikötői látkép vagy tengeri tér térkép kis hajók kiépített személyekkel és mediterrán jellegű fehér építészettel.

A mű a jobb alsó sarkában aláírva jelenik meg, bár az aláírás olvasata nehéz pontosítani.

A jelenet a víz melletti nyitott teret mutat.

Első sorban több alak dolgozik vagy pihen a ladikok közelében.
A háttérben fehér házak csoportja, fák és kis embercsoportok lélegzik mindennapi, csendes és fényes élete atmoszféráját.

1.2. Krónika

Tartók, technika, kompozíció és festői érzékenység alapján a mű az XIX. század vége és a XX. század eleje közé tehető.

A legbiztosabb kategória talán:
MEDITERRÁNISKOLA, valószínűleg katalán vagy levante-i, kb. 1900–1920.

2. MŰVÉSZETI LEÍRÁS

A kompozíció nyugodt szépséggel bír.

NEM látványos tengeri jelenetet keres,
hanem egy szerény, közelről nézett, szinte megállt jelenetet,
ahol a kikötő munka-, pihenés- és együttélés helyeként jelenik meg.

A víz az első alsó síkban foglal helyet,
zárt tükrökkel és mért, visszafogott ecsetvonásokkal.

A part fölött a ladikok diagonális vonalakat vezetnek a szemet a jelenet középpontja felé.

A háttér architektúrája fehér, sárgás és meleg szürkék tónusával megoldott.

Az épületek nincsenek aprólékosan leírva.

Mennyiségek, ablakok, erkélyek és apró fénycsapások jelölik meg őket.

Az alakok kicsik,
aazonban lényegesek.

Hordozzák a mércét,
eléletet,
a sokaságba diszkrét humánumot.

3. ISKOLA ÉS FESTŐI HASONLÓSÁGOK

A mű egy közeli érzékenységbe illeszkedik, amely a középkori-tengerparti festészethez közelítő.

Öszhangban lehet Catalan kosztumbrista és tengeri iskola környezetével, valamint olyan Levante-i nyelvekkel, amelyek a kikötő tájához, a tompított fényhez és a tenger melletti népi élethez kötődnek.

Nem tűnik teljesen impresszionista műnek.

Sőt szigorúan akademikusnak sem mondható.

Személyisége inkább megfigyelő festményre hajl, és a halászok jelenléte arra enged következtetni, hogy a szerző a mediterrán környezetben képzett, talán katalán, valencian vagy baleáriai.

4. ALÁÍRÁS ÉS SZERZŐI TARTALOM

Az aláírás a jobb alsó sarokban helyezkedik el, nem teszi lehetővé a biztos olvasást.

Szemre nézve kezdődhet egy széles, lefelé ívelő betűkészlettel, amelyet hosszú ívű vezetéket követő vezetéknév követ, de nem célszerű erőltetni az azonosítást összehasonlító vizsgálat nélkül.

A legegyszerűbb, legőszintébb katalogizálás: Aláírt mű, azonosítatlan szerző. Mediterrán iskola, valószínűleg katalán vagy levante-i, kb. 1900–1920.

Kutatási irányként érdekes volna összevetni az aláírást tengeri és partszakasz festőivel, akik az első XX. század Catalóniában, Valenciában, Baleár-szigeteken és Franciaország déli részén tevékenykedtek.

5. ÁLLAPOT ÉS ØVÉRENTARTÁS

A mű a korára jellemző jeleket mutat.

Repedéseket, enyhe veszteségeket, súrolásokat, felületi piszok és a hordó feszességének változásait figyeljük meg.

A hátoldal egy régi vászon, fa vázra montírozva.

A fotók a leírás alapvető részét képezik, és lehetővé teszik a festmény, az aláírás, a festékitextúra és a hátoldal megfigyelését.

6. TÉNJEDÉS

Ez a festmény nyugodt szépséggel bír.

NEM kényszerít vagy harsog.

Egy kikötő.
Néhány ladik.
Kis alakok.
Fehér házak egy mozdulatlan fénnyel.
Minden úgy tűnik, mintha a hétköznapi világhoz tartozna,
s mindazonáltal már távolinak hat.

A mű megőrzi ezt a különleges mediterrán jelenetek érzékenységet:
a tenger melletti munka,
a faluak lassú élete,
a napfény a mészkő felületén,
a víz csendje.

Egy festmény, amely azok számára szól, akik értékelik a táj iránti szeretetet,
a kikötők emlékét,
ezeket a műveket, amelyek hagyják, hogy a szem kibontakoztassa saját érzelmét.