Anton Pieck (1895-1987) - Passiebloemen

Anton Pieck:
19/04/1895 Született Den Helderben.
1901 Hétévesen rajztanfolyam J.B. Muldersnél Den Helderben.
11/04/1906 Első díj egy háztartási bemutatón (Természet Renderelve, akvarell).
14/05/1906 A Pieck família Den Haagba költözött.
1909 Tizennégy évesen érte el első akt rajzát...
1912 ... és három évvel később a másodikat: most már rajztanár volt.
1912 - 1920 Rajztanár a Den Haagban lévő intézetnél "Blik en Vaandrager"
1922 Házas volt Jo van Poelvoorde-al
1920 - 1960 40 év rajztanár az Overveen-i Kennemer Lyceumban
1960 Nyugdíjba vonulás, és minden ideje a szenvedélyeinek szentelésére: rajzolás, gravírozás és festészet
24/11/1987 92 évesen hunyt el Overveenben

Ha rajztanárként
Anton Pieck 1895. április 19-én született Den Helderben. Már fiatalon rajztanfolyamot kapott: hat évesen ikertestvérével, Henri-vel együtt kezdte a tanulmányokat J.B. Muldersnél Den Helderben. A rajztanfolyamok gyors sikert hoztak: 1906-ban – akkor tíz éves volt – díjat nyert egy háztartási kiállításon. A szelíd festészetért öt tubus vízfestéket és egy fixáló permetet kapott jutalmul. 1906-ban a család Den Haagba költözött, és ott folytatódott a rajztanítás. Amikor Pieck 14 éves volt, megkapta első aktját, 17 évesen a másodikat. Ezt követően lett rajztanár. A saját tanulási intézményükbe kezdett tanítani: a Bik és Vaandrager intézetbe. Az első világháború idején Pieck serként állomásozott Amersfoortben és Den Haagban. Az Amersfoort-i idő mély nyomokat hagyott művészetében. Szabadidejében bejárta a régi városkát, jól megismerte. Számos rajz és ötvözet ebből az időből ezt tanúskodik. Abban a városban katonáknak adott rajztanfolyamokat. 1920-ban a Kennemer Lyceumban Overveenen lett rajztanár. Az iskolai munka mellett a megmaradt időben saját alkotásait készítette. A nyugdíjazásáig, 1960-ig ott maradt.

Házassága
1922-ben Pieck Jo van Poelvoorde-val kötött házasságot. Hármuk gyermek született: Elsa, Anneke és Max. Felesége 1983-ban elhunyt, fiúk, Max pedig három évvel később.

Nyugdíjazás után
1960-ban nyugdíjba vonulva Piecket az Oranje-Nassau lovagjává avatták, húsz évvel később pedig előléptették tisztre. Csak akkor hagyta abba a munkát, amikor ismét szabad kezet kapott az ideje megosztására. A kapott szabadságot úgy ünnepelte, hogy két bokkintát festett egy ón tálra. Húsz év szabadideje még hátravolt.

A múlt mint ihlető forrás
A múlt, különösen a 19. század, inspirálta Anton Piecket. Bár abba a világba élt, nem keveredett bele; mint egy románcolt egyén a rohanó társadalomban, kívül maradt idején. Egyrészt idealizált múlt jellemzi művészetét, másrészt mondák és mesék világában fejezte ki magát. Művészetében humort, romantikus iróniát és humoros jeleneteket találunk. Kívülről fakasztó ötleteinek kimeríthetetlen forrása volt, részletekre és árnyalatokra figyelt. Lenyűgöző látni, mennyi alkotást hagyott maga után ez a rokonszenves művész. Szabad hétvégék rendkívül ritkák voltak. Pieck hét napon át dolgozott, reggel, délután és este. A napilapoknak, rádiónak és televíziónak alig volt ideje.

Művelt élet után Anton Pieck 1987. november 24-én, 92 évesen hunyt el Overveenen. Így egy nagy művész távozott.

Ez a tétel egy csodálatos Passióvirághomokról készült litográfiát is tartalmaz, amelyet maga Anton Pieck készített. Formátum: 49,3 x 30,8 cm. Egy gyönyörű litográfia, amelyet a jobb alsó sarokban Anton Pieck híres aláírása egészít ki. A cím és az aláírás fakó. A lithográfiát professzionálisan rögzítették savmentes kartonból készült paszpartúba. Egy gyönyörű műtárgy.

Ez a műtárgy maximálisan védett csomagolásban, ajánlott levélben kerül az új tulajdonoshoz.