Sasho Violetov - Server Room Shenanigans Nо.2, - XL





Catawiki Vevővédelem
A befizetést biztonságban megőrizzük, amíg a termék kézbesítése meg nem történik. Részletek megtekintése
Trustpilot 4.4 | 137232 vélemény
A Trustpilot-on kiváló értékelésű.
Sasho Violetov: Server Room Shenanigans No.2, XL (2026) egy kézzel aláírt eredeti kortárs festmény, olajfestmény, fekete, kék, szürke, barna színekben, 80 × 100 cm, 2 kg, amely egy adatközpont folyosóját ábrázolja, ahol a Looney Tunes figurák kiszabadulnak az algoritmusból.
Leírás az eladótól
Én egy kortárs művész vagyok Szófiából, ahol jelenleg élek és dolgozom. A falikép‑festő szakon szerzett alapképzési és mesterképzési fokozattal a Szófiai Nemzeti Művészeti Akadémián végzem. Részt vettem egyéni és csoportos kiállításokon, fesztiválokon és biennálékon Bulgáriában és az Egyesült Királyságban. 2022‑ben lehetőségem nyílt, hogy rezidensként részt vegyek a párizsi Cité Internationale des Arts rezidenciaprogramjában.
About the work:
Inside the perfectly ordered corridors of a Data center, endless rows of server racks stretch into the distance. A Looney Tunes characters run chaotically through them, appearing and disappearing among the machines, searching for the EXIT—trying to escape the algorithm, trying to protect their identity from servers that can generate them in a second. They are the afterimage of a soon-to-be-forgotten era—a fading trace of a creative culture that may soon exist only as training data.
Én egy kortárs művész vagyok Szófiából, ahol jelenleg élek és dolgozom. A falikép‑festő szakon szerzett alapképzési és mesterképzési fokozattal a Szófiai Nemzeti Művészeti Akadémián végzem. Részt vettem egyéni és csoportos kiállításokon, fesztiválokon és biennálékon Bulgáriában és az Egyesült Királyságban. 2022‑ben lehetőségem nyílt, hogy rezidensként részt vegyek a párizsi Cité Internationale des Arts rezidenciaprogramjában.
About the work:
Inside the perfectly ordered corridors of a Data center, endless rows of server racks stretch into the distance. A Looney Tunes characters run chaotically through them, appearing and disappearing among the machines, searching for the EXIT—trying to escape the algorithm, trying to protect their identity from servers that can generate them in a second. They are the afterimage of a soon-to-be-forgotten era—a fading trace of a creative culture that may soon exist only as training data.

