Max-Daniel - Pygmalion et Galatée

Pygmalion

Max-Daniel, 2026
Méret: 30 × 40 cm
A bemutató néhány fotóján látható keret a vételben nincs benne.

Max-Daniel műve újbólfelfedezi Pygmalion híres mítoszát, a művész és modellje közötti viszony és az ideál központi történetének egyik alapító elbeszélését. A régi mitológiában Pygmalion ciprusi szobrász, aki a valódi nőkben csalódott, gyönyörű, tökéletes szépségű nőalakot farag jávorba. Lépésről lépésre beleszeret saját alkotásába. Szenvedélyének és művészete erejének hatására a szerzetes istennő Aphrodité életet ad a szobornak, és Galateává válik.

A téma itt egy olyan régi műhely atmoszférájában tárul fel, aranyló fénnyel, szobordarabokkal, szerszámokkal, draperiákkal és kőporral tarkítva. Pygmaliont nem csupán mesterként vagy szobrász alakjaként ábrázolják: megjelenik az a személy, aki tanúja annak a zavaros pillanatnak, amikor a mű nem tárgy többé, hanem jelenlét lesz. A női alak még márványfehér, de már a hús és a tekintet gyengédségével élővé válik, megtestesítve ezt a mélyre nyúló átmenetet az anyag, a kép és az élet között.

A kompozícióban Max-Daniel szándékosan játszik a nagy klasszikus festészet kódjaival: teatrális félárnyék, visszafogott érzékiség, műhelydíszlet, a régi szobrászat és a XIX. századi akadémiai képzeletre utaló elemek. Ugyanakkor a mű a kortárs törekvéshez is hozzátartozik, ahol a kép mentális jelenetként van újra megmunkálva, tiszteletadás, illúzió és újraértelmezés között.

Pygmalion így olvasható a művészi alkotás metaforájaként is: az alakzást adózkodás, egy megjelenés formába öntése iránti vágy, hogy egy mozdulatlan anyagból jelenlét legyen előidézve— legyen az kő, vászon, pigment vagy kép. A mű költői módon kérdezi meg azt a törékeny pillanatot, amikor a reprezentáció majdnem életté válik.

Dekoratív és narratív, egyszerre romantikus és színházi, a Max-Daniel univerzumába illeszkedik, ahol a nagy mítoszok, a klasszikus referenciák és a korszerű alkotói eszközök találkoznak egy gazdag, fényes és érzékeny esztétikában.

Max-Daniel egy 1957-ben született párizsi művész által kidolgozott művészi aláírás, aki a Szóborna művészeti és Tudományos Karán szerzett művészeti doktorátust, és azóta több mint ötven éve aktív a festészet, a rajz és a kép területén.

Munkája a klasszikus hagyomány és a kortárs alkotói lét közötti párbeszédet vizsgálja. Misztikus, bibliai vagy irodalmi témákon keresztül a Max-Daniel az művészettörténet nagy történeteit újraértelmezi mai érzékenységgel. Művei a régi nagymesterektől örökségként kapott festői kultúrát modern képösszeállítási és újraalkotási eljárásokkal társítják.

A Pygmalionhoz tartozó sor ebben a kutatásban gyökerezik: visszanyerni a nagy festészet narratív, színpadi és poétikai erősségét, miközben a kép megjelenítésének kortárs megközelítését is vállalja. Minden alkotás egy dekoratív és meditációs darabként születik, a klasszikus tiszteletadás, a festészeti illúzió és a romantikus álmodozás között.

Max-Daniel egy professzionális művész, aki az URSSAF-nál van regisztrálva; ez alapján teljes megelégedettségét garantáljuk, az alkotás egyszerű visszaküldésével és újbóli postázásával visszafizetjük az összeget.