Sergio Romero - Entrelazamiento 8

Ez a mű része egy nemrégiben zajló festészeti kutatásnak, amelyben az automatikus gesztus, a térbeli szerkezet és a szimbolikus ismétlés egyazon vizuális nyelvvé válnak. Bár elsőre impulzívnak vagy spontánnak tűnhetnek, mindegyik egy korábbi, sokkal architektonikusabb és pontosabb művelet megfigyeléséből és ki­pontosításából születik, amely évek során részletgazdag vonalvezetés és kézi tervezés révén, a tér megépítésével fejlesztődött ki.

Ebben az új sorozatban ez a präzió nem tűnik el; átalakul.

A vonal többé nem pusztán kontúrt vagy struktúrát ad megjelenésként, hanem energiaként, ritmusként és fizikai kifejezésként is működik a felületen. A gesztus kiszabadul, de továbbra is van egy belső szerveződési rendszer. A jelek ismétlődnek, az útvonalak keresztezik egymást, a feszültségek kiegyenlítődnek, és a tér egy láthatatlan architektúrával van körülhatárolva, amely minden kompozíciót tart.

Minden alkotás mozgó mentális térképként működik: memóriarétegek, impulzusok, útvonalak és érzelmi szerkezetek, amelyek egyazon síkon élnek együtt. A látszólagos káoszt tudatos döntések agrégálják a sűrítettség, a üresség, az egyensúly, a telítettség és a vizuális irányultság kérdéseiben.

A keretek, körök, idegszálak és körkörös központok ismétlése saját, a sorozat egészében felismerhető grammatikát teremt. Nem véletlenről vagy puszta automatizmusról van szó, hanem arról a kutatásról, hogy miként lehet a gondolatot, feszültséget és érzékenységet egy kortárs festészeti írásmóddá lefordítani.

A akrilfesték itt részben felválthatja a rajz technikai merevségét egy elevebb testibbség és fizikai jelenlét által. A mű nem csupán épül, hanem történik is. A vonás megőriz minden mozdulat, idő és közvetlen gesztus emlékét, mindig ugyanazt a vizuális pecsétet hagyva, amely a kutatás egésze­t definiálja.

Ezek a darabok a következő között billegnek:

- rajz és festés,
- kontroll és tágulás,
- architektúra és automatizmus,
- írás és absztrakció.

Az eredmény egy olyan sorozat, amely saját vizuális nyelvet ajánl fel, ahol a gesztusintenzitás együtt él egy szigorú belső szerkezettel, és ahol minden kompozíció egy mentális, érzelmi és térbeli rendszer közvetlen kiterjesztése a folyamatos átalakulásban."