Fernando de Marcos - "White Darkness"






Több mint tíz éves művészeti tapasztalattal rendelkezik, szakterülete a háború utáni fotózás és a kortárs művészet.
Catawiki Vevővédelem
A befizetést biztonságban megőrizzük, amíg a termék kézbesítése meg nem történik. Részletek megtekintése
Trustpilot 4.4 | 136024 vélemény
A Trustpilot-on kiváló értékelésű.
Leírás az eladótól
Fernando de Marcos - White Darkness
Baritált papír - aláírt - 95/100
- 2002
Csodálatos és gyönyörű fotó a „tánc fotósáról”, Fernando Marcostól.
Ezzel a fotográfiával Fernando megnyerte a World Press Photo 2002 díját. „White Darkness”, Nacho Duato műve.
Lánytáncos: Emmanuelle Broncín.
Fernando tanár és fotós.
A madridi híres EFTI iskolából szerzett diplomát, majd később azonos iskolában tanár lett a nemzetközi hírű fotósok egy része mellett – akiket talán már hallottatok róluk, mint Cristina García Rodero, Chema Madoz, Ouka Leele, Isabel Muñoz, Miguel Oriola vagy Ciuco Gutiérrez, többek között –, ahol világosságtechnika, vizuális esztétika, analóg fotózás és a 19. századi fototechnikák oktatását adja.
Emellett más fotókurzusokat is vezetett, és 2000 óta a Nacional de Danza Társulat fotósa, amely a színpadi fotózás standardjává tette. 2002-ben megnyerte a rangos World Press Photo díjat Nacho Duatóval végzett munkájáért, s innen mondhatnánk, hogy a hírnév felé indult, világszerte számos koreográfustól kapva megbízásokat.
Ő a Spanyol Nemzeti Zenekar és Kórusok fotósa is.
Munkáit kiállították a Photoespaña 2007-en, Madrid-Foto 2008-on, az EFTI Galériában, a Casa de Vacas-ban, többek között. 2010 májusában műve a New York-i Guggenheim Múzeumban megnyitott „Work&Process” kiállításon volt látható.
Fernando de Marcos - White Darkness
Baritált papír - aláírt - 95/100
- 2002
Csodálatos és gyönyörű fotó a „tánc fotósáról”, Fernando Marcostól.
Ezzel a fotográfiával Fernando megnyerte a World Press Photo 2002 díját. „White Darkness”, Nacho Duato műve.
Lánytáncos: Emmanuelle Broncín.
Fernando tanár és fotós.
A madridi híres EFTI iskolából szerzett diplomát, majd később azonos iskolában tanár lett a nemzetközi hírű fotósok egy része mellett – akiket talán már hallottatok róluk, mint Cristina García Rodero, Chema Madoz, Ouka Leele, Isabel Muñoz, Miguel Oriola vagy Ciuco Gutiérrez, többek között –, ahol világosságtechnika, vizuális esztétika, analóg fotózás és a 19. századi fototechnikák oktatását adja.
Emellett más fotókurzusokat is vezetett, és 2000 óta a Nacional de Danza Társulat fotósa, amely a színpadi fotózás standardjává tette. 2002-ben megnyerte a rangos World Press Photo díjat Nacho Duatóval végzett munkájáért, s innen mondhatnánk, hogy a hírnév felé indult, világszerte számos koreográfustól kapva megbízásokat.
Ő a Spanyol Nemzeti Zenekar és Kórusok fotósa is.
Munkáit kiállították a Photoespaña 2007-en, Madrid-Foto 2008-on, az EFTI Galériában, a Casa de Vacas-ban, többek között. 2010 májusában műve a New York-i Guggenheim Múzeumban megnyitott „Work&Process” kiállításon volt látható.
