Christoph Jakob - block_86

Ez a bazalt szobor a faragás és a törés, a rend és a véletlen feszültségét dolgozza fel. Három geometriailag redukált kőtömb egymásra függőlegesen, egymással ellentétes tengelyekkel összekapcsolva halmozódik. Precízen kivágott és polírozott felületek találkoznak a nyers hasadási és törési élekkel, így a nyersanyag természetes keletkezése látható marad.

A kompozíció egyszerre tűnik stabilnak és törékenynak: az egyes elemek úgy tűnnek, mintha kiegyenlítenék magukat, mintha egy megállás pillanatában lennének. Az eltolódásokból keletkező réseket és rétegződéseket hozzák létre, amelyek a néző tekintetét a szoboron keresztül vezetve építészeti minőséget kölcsönöznek neki.

A sötét, finoman polírozott bazalt erőteljes kontrasztot alkot a nyersebb, világosabb hasadási felületekkel. Így a kő megmunkálása nem rejtőzik el, hanem formáló folyamatként láthatóvá válik. A szobor a természeti erő és az emberi beavatkozás kölcsönhatását tematizálja, és vizsgálja, miként alakul ki egy önálló térbeli rend a tömeg, a súly és az egyensúly párbeszédéből.