Spanish School (c.1920) - A Mediterranean Silence

PUERTO SILENCIOSO

Olvasásra aláírt, azonosítatlan mű.

Mediterrán spanyol iskola / katalán vagy valenciai iskola

XIX. század vége–XX. század eleje, valószínűleg kb. 1900–1920.

Olaj a vászonon.

Méretek: 45,5 x 60 cm.

1. IDENTIFIKÁCIÓ

1.1. Mű

Kikötői látkép vagy tengeri tér, kis horgonyozó hajók, népi alakok és mediterrán jellegű fehér építészet.

A felirat a jobb alsó sarokban olvasható, bár a név olvasata nehezen pontosítható.

A jelenet egy víz melletti nyitott teret ábrázol.

Első tervben több alak dolgozik vagy pihen a csónakok mellett.

A háttérben fehér házak, fák és apró embercsoportok alkotnak életszerű, csendes, fényes mindennapokat.

1.2. Krónika

Tartalmak, technika, összkép és festészeti érzékenység alapján a mű az 1800-as évek vége és a XX. század első évtizedei közötti időszakba tehető.

A legbiztosabb osztályozás valószínűleg a következő lenne:

Mediterrán iskola, talán katalán vagy levantei, kb. 1900–1920.

2. MŰVÉSZETI Leírás

Az összetétel nyugodt szépséggel rendelkezik.

Nem egy látványos tengeri jelenetet keres,
hanem egy szerény,
majdnem megállt jelenetet,
ahol a kikötő munkahelyként, pihenésként és együttélésként jelenik meg.

A víz az első alsó tervet tölti ki,
sötét tükrökkel és mértéktartó ecsetvonásokkal.
A parton a csónakok diagonális vonalakat vezetnek a szem középpontja felé.
A háttér építészete fehér, okker és meleg szürke tónusokkal oldódik meg.
A homlokzatokat nem részletezik aprólékosan.
Átmenetekkel, ablakokkal, erkélyekkel és apró fénycsapásokkal sejtetik.
A figurák aprók,
de esszenciálisak.
Távlatot adnak,
életet,
és diszkrét humánumot a teljes egységhez.

3. ISKOLA ÉS FESTŐI AFFINITÁSOK

A mű az interszigilis korszak mediterrán festészetéhez hasonló érzékenységen belül foglalható.
Kapcsolódhat a katalán víg- és tengeri iskola hangulatához, valamint a part menti tájhoz, a tompított fényhez és a tengernél élő népies élethez kötődő néhány levantei nyelvezethez.

Nem tűnik teljes mértékben impreszionista műnek.
Sőt, semleges értelemben sem akadémikus.
Kifejezetten megfigyelésre épülő festészethez áll közelebb a tónusban,
és a halászok jelenléte arra enged következtetni, hogy egy mediterrán környezetben, valószínűleg katalán, valencai vagy Baleári-szigeteki hatású alkotó formálódott.

4. ALÁÍRÁS ÉS AUTORITÁS

Az alul jobb sarkban elhelyezett aláírás nem ad biztos olvasatot.
Látszólag tág, lefelé ívelő írásmódból indulhat, aztán hosszú vonalat húzó családnév következhet, de nem érdemes kényszeresen azonosítást keresni egy összehasonlító vizsgálat nélkül.
A legőszintébb katalógusfelvétel így hangozhat:

Mű aláírva, ismeretlen szerző. Mediterrán iskola, valószínűleg katalán vagy levantei, kb. 1900–1920.

Kutatási vonalként érdemes összevetni a tengeri- és tengerparti tájképeket készítő festőkkel, akik Korábban Katalóniában, Valenciában, Baleár-szigeteken és Franciaország déli részén tevékenykedtek a XX. század első évtizedeiben.

5. ÁLLAPOTI GONDOZÁS

A mű az öregedés jeleit mutatja.
Szikár repedések, enyhe kopások, dörzsölések, felület-szennyeződés és a támogatás feszítésének variációi figyelhetők meg.
A hátoldal egy régi vásznat mutat, amelyet fa talpra erősítettek.
A fényképek a leírás elengedhetetlen részét képezik, és lehetővé teszik a festmény, az aláírás, a felületi textúra és a hátoldal megfigyelését.

6. TÁNCOLÁS/MEGFIGYELÉS

Ennek a festménynek nyugodt szépsége van.
Nem igényli, hogy érvényesüljön.
Egy kikötő.
Néhány csónak.
Apró alakok.
Fehér házak egy nyugalmas fény alatt.
Minden a hétköznapi világ részének tűnik,
de már távolinak hat.
A mű megőrzi ezt a mediterrán jelenetek eredeti érzékenységét:
a tenger melletti munka,
a falvak lassú élete,
a fény a vakut égésén,
a víz csendje.
Egy festmény, amely azok számára szól, akik értékelik a táj szeretetét,
a kikötők emlékét,
ezeket a műveket, amelyek teret adnak szemnek, hogy saját érzelmét felépítse.