Ókori római ezüst Legionárius térd szárkapocscontja

Ősi római ezüst legionárius térd fibula

Kultúra / Korszak: Ősi római
Dátum / Korszak: Kr.e. 2. században N. Sz.
Anyag: Ezüst
Méretek: 29 mm
Állapot: Jó állapotban

Nincs szállítás az Európai Unión kívülre. A kulturális javakkal kapcsolatos összetett exportszabályozás miatt ez a tétel EU-n kívül nem szállítható. Kérjük, győződjön meg arról, hogy EU-n belüli szállítási cím van a licitálás megkezdése előtt.

Származási információk:
Tárgy Regisztrációs azonosítója: 137

A jelenlegi tulajdonos ezt az Ősi római ezüst legionárius térd fibulát magángyűjtőtől, S.B.-től vette Groningenben, Hollandia.

A korábbi tulajdonos, egy Groningenben élő magángyűjtő, kijelentette, hogy a fibula 1990 óta része a gyűjteményének.

A korábbi tulajdonos szerint a tárgy korábban magángyűjteményben volt Hollandiában. További információ a tárgy korábbi tulajdonlási történetéről nem állt rendelkezésre.

Háttérinformációk:

A fibulák a római öltözet és személyes felszerelés nélkülözhetetlen elemei voltak. Ezek a fémbrozák a köpenyeket, tunikákat és más ruhadarabokat rögzítették, olyan gyakorlati funkciót töltve be, amelyet olyan időben tekinthetünk, amikor a gombokat ritkán használták. A Római Birodalom egész területén a fibulák nemcsak funkcionális zárak voltak, hanem dekoratív kiegészítők is, amelyek tükrözték a tulajdonosok társadalmi helyzetét, identitását és személyes preferenciáit.

Ez a példány a térd fibulák csoportjába tartozik, amely nevét a kampó ívelt alakjáról kapta; profilból nézve úgy néz ki, mint egy behajlott térd. A térd fibulák különösen elterjedtek az 2. században és az egyik legjellegzetesebb fibula-formák a Római Birodalom császárkori korszakában. Masszív, ugyanakkor kompakt felépítésük különösen alkalmas volt nehezebb ruhadarabok, például katonai köpenyek rögzítésére.

Ilyen típusú fibulákat gyakran társítják a római katonáskodással. Legio­náriusok és auxiliárisok általában ilyen fibulákat viseltek a sagum (a standard katonai öltözet része) rögzítésére. Számos példát találtak legionárius erődítményekben, határközpontokban és hadiközösségekben a Római provincia területein. Eloszlásuk szorosan követi a római hadművészeti létesítmények hálózatát, különösen a Rajna és a Duna határvidékein.

Az ezüst használata megkülönbözteti ezt a fibulát a gyakrabban előforduló bronz példányoktól. Az ezüst fibuláknak olyan egyének lehettek a tulajdonai, akik magasabb társadalmi állást töltöttek be, vagy egyszerűen csak presztízs alakjának választották őket. Gyártásukhoz kiváló kézművességre volt szükség, és tükrözi a Római Birodalom egész területén virágzó fejlett fémmunkálati hagyományokat.

Római fibulákat szervezett műhelyekben állítottak elő, és széles kereskedelmi és ellátó hálózatokon keresztül kerültek szét. A katonák, kereskedők és polgárok mozgása hozzájárult ilyen tárgyak széles körű elterjedéséhez az Birodalomban. Hasonló példákat találtak Britanniában, Gaulban, a germán határvidéken és a Rajna alsó tartományainak területén. Az ilyen tárgyak nagy távolságokra is cserélődtek, eljutva olyan területekre, mint a mai Németország és Hollandia.

A feltárók számára a fibulák különösen értékesek, mert formájuk idővel változott, így megbízható dátumozási jelekként szolgálhatnak. Fontos bizonyítékot nyújtanak a római katonai jelenlétről, a kereskedelmi mintákról és a kulturális kölcsönhatásokról a Birodalom különböző régióiban.

A 2. századra, a Római Császárkor virágzásának idejére datálható ez ezüst térd fibula egyszerre ruhadarabként használt gyakorlati eszköz és személyes státusz kifejezője. Fizikai kapcsolatot teremt a tágabb ősi világgal, ahol hasonló tárgyak mindennapi használatban szolgálták az embereket. Ez a darab közvetlen és kézzelfogható kapcsolatot ad az ókori emberekhez, akik ilyen fibulákat a mindennapi életük részeként viseltek.