Tijs Dragtsma (1992) - Void. Salvador Dalí

Salvador Dalí

Salvador Dalí a feszültség találkozása a kontroll határán. A portré nem a hozzáadás révén születik meg; inkább a levétellel tűnik fel. Nincs festék. Nincs nyomtatás. Nincs tinta. A kép nem felvitt, hanem felfedett. A maradék egy olyan arc, amelyet a hiány megélesít, a fény pedig felerősít.

Ahogy a megvilágítás eltolódik, a mű egyre instabilabbá válik a legjobb értelemben. Bizonyos kontúrok precízusával lépnek elő, míg mások a sötétségbe húzódnak vissza. A szemek kezdenek dominálni. A kifejezés egyre megterheltebbé válik. Távolról nézve a kompozíció visszafogottnak és pontosnak tűnik. Közelről mélységmezőt tár fel. Reflexió. Torzulás. Okkuláris feszültség.

Amit a műnek erejét adja, nem csupán az ismerettség, hanem a pszichológiai jelenlét is. Dalí itt nem csupán művészként tűnik fel, hanem egy kifelé fordult elme olyan intenzitással, amely meglepően erőteljes. A széles tekintet nyugtalanságot, kíváncsiságot, szembeszegülést idéz elő. Ez egy olyan portré, amely úgy tűnik, mintha egyszerre figyeli és figyelve van megfigyelve. A kép mozdulatlan marad, mégsem tűnik teljesen letelepedettnek.

A panel maga több mint tartófelület. Aktív vizuális mező, amelyben a hiány képpé válik, és a fény struktúrává formálódik. A mű anyagilag változatlan marad, mégis vizuálisan átalakul minden nézet- és hangulati eltolódás hatására. Megjutalmazza a figyelmet. Gyengéden felkavar. Hosszú ideig a teremben marad az első pillantás után is.

Salvador Dalí a Művészet a Nélkül kezdeti alapjai közé tartozik. Egy kibontakozó test, amelyben a vizuális kép nem épül, hanem felderül. Minden darab egy olyan vizuális nyelvet tölt ki, amely a fojtásban, a precízióban és a fény fizikai jelenlétében gyökerezik.

A Nélkül Művészetről

A Nélkül Művészete egy önmagában fejlesztett művészeti médium, amelyben a képi megjelenés a szándékos anyag-elhagyás révén keletkezik. Nem egy képet épít fel, hanem teret hoz létre. A maradék a fény és a visszatükröződés kölcsönhatásában alakítja ki a végső vizuális élményt.

A művek fojtottságukban határozottak. Precizitás. Szobor-szintű mélység. A fény nem külső feltételként funkcionál. IntegRált összetevője a műtárgynak. Erősíti az formát úgy, hogy soha nem túlnyomó.

Minden darab a folyamat, az anyag viselkedése, a fény által formálódik. Az eredmény egy olyan kép, amely fizikailag jelen van, mégsem áll teljesen mozgásban.

A művészről. Tijs Dragtsma

Tijs Dragtsma holland kortárs művész és a TD Fine Art Studio alapítója. Gyakorlata az anyag, a hiány, a fény metszéspontján működik, azzal a fókuszálással, hogy új művészeti nyelveket fejlesszen ki a meglévő hagyományok követése helyett.

Kiterjedten ismert az Art with Nails sorozatáról. Több száz–ezer acél- vagy sárgaréz (bronz) szögből álló szobrászati portrékat hoz létre, amelyek a fény és a perspektíva hatására megváltoznak. Az Art with Void-tal Dragtsma ezt a felfedezést tovább bővíti. A képet a legegyszerűbb feltételre redukálja.

1964-től kezdve művészi gyakorlata óta dolgozik, művei magántulajdonban találhatóak Európában, Ázsiában, az Amerikai Egyesült Államokban. Munkáit kísérleti, precíz, és hosszú távú vízió irányítja, amely a anyag integritására és a fizikai jelenlétre összpontosít."