Emilio Isgrò (1937) - Sans titre

A legrátermettebb gyűjtők és értékelők rendkívül ritka sajátosságot fognak észrevenni Emilio Isgrò mester művében, nevezetesen ennek a tolmácsolt radírozás árnyalatának, ezeknek a szavaknak részben látható állapotában csak azok számára, akik figyelmesek és kíváncsiak.

Ez a jellemző vonás megkülönbözteti ezt a litográfiát, amelyet mindössze 40 példányban adtak ki, és amely kiemeli mester ciklusának egyedülálló voltát, mert általában vagy teljesen kitörli a szót, vagy láthatóvá teszi, míg itt a “tolmácsolás árnyalása” hozzáadását látjuk.

Emilio Isgrò a tolmácsolással egyetemben nagy úttörője volt a szó, a nyelv, az érték érzetének értékelésének és leértékelésének bejelentésének; egy olyan jelenség, amelyet ma, mint soha, jobban érzünk.
A mester 1964-ben kezdte feltárni azt, amit ma mindennaposnak, papírzsákban kaphatónak tekintünk: a szó értékének hiányát észlelni úgy, ahogy az ideás gondolkodását hordozó tárgyként közvetíti, alakítható minden formájában, a televíziós vitákból, a papírhírek lapjain, a tömegkommunikáció által terjesztve, és a növekvő mértékben olvasó társadalom rovására, amelyet éppen alakítunk.
Kevesebb szó, kevesebb kultúra a körforgásban, de ezt túlmutatva a művészet kritikáin, a társadalom számára mit jelent ez?
Az a képesség, hogy okosan gondolkodjunk, s hozzátenném, hogy kritikus, saját gondolkodásmódra alapozott gondolkodási képesség, a szavak mennyiségéből és minőségéből fakad; nem gondolhatunk túl azon a szavakon, amelyeket ismerünk, ahogyan egy házat sem lehet felépíteni szükséges anyagok nélkül; minél kevesebb az anyag, annál kevesebb lesz a ház is.
A szavak korlátozása egyben az általa kifejezhető fogalmak korlátozását is jelenti, és annak kifejezésének vagy önmagunk kifejezésének a képességét.
Az az axióma, hogy kevesebb szó = kevesebb gondolat, értelmet ad Isgrò munkájának magas kulturális és művészi értéket.
A szavak elrejtése a tolmácsolás mögé a mester módja annak, hogy felkeltse a művet befogadó kíváncsiságát, arra ösztönözve bennünket, hogy a szó alá menve feltárjuk, és elképzeljük, mi lehetett a szó alatt az