Christian Schad (1894-1982) - Tabarin

Christian Schad (1894-1982), Szenvedélyek, 1915.

Fűrészelt fa a prémium Velinre nyomva, 14,5 x 14,8 cm egy 58,5 x 41,5 cm-es lapon, címkével, kiadási sorozatszámmal (e.a.), aláírt és dátumozott.

1932– Richter: 10.

Provenienz: Berlin magángyűjtemény, Christian Schad özvegyének hagyatékából.

Állapot: Nagyon jó állapotban. A fényképek az állapotleírás részei.

A Christian Schad „Tabarin” vágott réz-nyomata 1917-ben született a művész korai, az expresszionizmus és a dada hatásaitól formált alkotói periódusában. A cím Tabarinra utal, a 17. századi legendás francia csibészre és bohócra, aki a színház, a álarckodás és a polgári konvenciók közötti társadalmi kitaszítottság jelképe. Jellegzetes fekete-fehér kontrasztjaival és expresszív formanyelvével Schad ezt a figurát egy színpadi játéknak, identitásnak és a polgári konvenciókkal való szakításnak allegóriájává sűríti össze. A ritka fametszet e kulcsfontosságú témákat előrevetíti, amelyeket a művész később a Neues Sachlichkeit (Új tárgyelv) műveiben tovább fog foglalkoztatni.

Életrajz

Német festő és grafikus volt, akit a Neues Sachlichkeit kiemelkedő képviselőjeként ismernek. Münchenben tanult, Svájcban és Párizsban élt, mielőtt Berlinbe költözött. Művei precíz, szinte fotórealista festésmóddal jellemezhetők, amellyel a 1920-as évek társadalmát kritikus módon ábrázolta. Híressé vált kísérleti „Schadographien”-jai révén – a fotogram technika korai formái. Schad művészete a mai napig hat a modern portréfestészetre.

Az 1950-es és 1960-as években Schad újra a grafikai nyomtatás felé fordult, különösen a linolszínnyomás felé. Ekkor több ízben tartózkodott Olaszországban, például Velencében, ahol a klasszikus művészet és építészet hatásait vett fel. E korszak linolszignyein gyakran mitológiai és vallási motívumok jelennek meg, és erőteljesen tükrözik a hagyományos nyomtatási technikákkal való intenzív foglalkozást. Ezek a művek késői, de jelentős kiegészítésként hatottak a művészi tevékenységére.