Dick Bruna (1927–2017) - De Matroos (1964)






Öt évet töltött klasszikus művészeti szakértőként és három évet megbízottként.
Catawiki Vevővédelem
A befizetést biztonságban megőrizzük, amíg a termék kézbesítése meg nem történik. Részletek megtekintése
Trustpilot 4.4 | 136750 vélemény
A Trustpilot-on kiváló értékelésű.
Dick Bruna, De Matroos (1964), 1995-ös, aláíratlan korlátozott kiadás, 400 példány, offset és szitanyomás, 34 × 24 cm, Hollandia eredetű, kiváló állapotban.
Leírás az eladótól
Művész: Dick Bruna (1927-2017)
Mű: A Matróz (1964)
Évszám: 1995
Méret: 34 x 24 cm
Állapot: Kiváló állapotban (A++, lásd fotók)
Kiadó: Groningeni Múzeum
Eredeti alkotás, nem aláírt vagy nem sorszámozott.
Nijntje, Dick Bruna világszerte ismertnyulója, egy egyszerű gyerekkönyv-alakból vált a modern vizuális kultúra ikonjává. Szűk vonalai, élénk színei és látszólagos egyszerisége révén Nijntje a grafikai minimalizmus egy olyan formáját testesíti meg, amely országhatárokon át felismerhető. Bruna munkája gördülékenyen helyezkedik el az illusztráció és a design között, így őt nemcsak gyerekmesekönyv-készítőként, hanem befolyásos formatervezőként is elismerik.
Művészeti életművének e szélesebb látóköre állt a 1996-ban, a Groningeni Múzeum által szervezett The Smell of Success című kiállítás középpontjában. Ebben a kiállításban Bruna munkáját úgy mutatták be, mint annak hatalmas példáját, hogyan válhat a vizuális nyelv világszerte sikeressé. Nemcsak Nijntje figurája került reflektorfénybe, hanem Bruna grafikai munkái, könyvborítói és plakátjai is. A kiállításhoz egy különleges portfóliókiadvány is társult: egy dobozba gyűjtött posztersor, amelyben látványvilága kézzelfoghatóvá vált.
A kiállítást különlegessé tétette, ahogyan az művészet és népszerű kultúra közötti határt elmosódta. Nijntje már nem csupán gyerekeknek szóló figura volt, hanem erőteljes vizuális szimbólum, amely modern művészeti és design-történeti ikonokkal is összevethető. A Groningeni Múzeum, amely a sajátos és újító megközelítéséről ismert, olyan színpadot adott, ahol a letisztultság, az azonosíthatóság és a kereskedelmi siker összekapcsolódhatott.
Így Nijntje, The Smell of Success és a Groningeni Múzeum együtt egy történetet alkot a vizuális erőről: hogyan egy egyszerű rajz világszintű kulturális jelenséggé válhat, miközben a művészet és formatervezés világában helyet is követel.
A MŰVÉSZRŐL:
Dick Bruna (1927–2017) holland grafikai tervező, illusztrátor és szerző volt, amely világszerte ismert Nijntje (Miffy) lelkiapja néven. Utrechtben született, egy kiadói családban, de korán kiépítette saját művészi útját. A családi vállalat átadását kihagyva egy sajátos, jellegzetes stílusú formatervezővé vált.
Bruna pályafutását az apja kiadójának könyvborítóinak tervezőjeként kezdte. Abban az időben több száz borítót készített, amelyeket gyakran a leegyszerűsítés, erőteljes kompozíció és játékos tipográfia jellemzett. Modernista irányzatokból merített hatások – például Henri Matisse és Piet Mondrian munkáinak befolyásai – egyértelműen láthatók a színbelületek használatában és a formák redukciójában.
1955-ben alkotta meg Nijntjét, aki világszerte kulturális ikonként nőtt fel. Ami Nijntjét egyedivé teszi, az a rendkívüli egyszerűség: vastag fekete kontúrvonalak, primér színek és a részletek minimális jelenléte. Ez a stílus szorosan illeszkedik az modernista design alapelveihez, és hozzáférhetővé teszi a művet széles közönség számára anélkül, hogy erősségéből veszítene.
Gyermekkönyvei mellett Bruna továbbra is aktív maradt grafikai tervezőként. Plakátjai és borítói ma a háború utáni európai design csúcsának példáiként tekinthetők. Olyan kiállítások, mint a The Smell of Success (1996) a Groningeni Múzeumban hangsúlyozták, hogy művészete hogyan törte át a magas és alacsony kultúra közötti határokat.
Bruna öröksége abban rejlik, hogy minimális eszközökkel hozta létre a maximális hatást. Művei időtállóak, univerzálisak, és hidat képeznek a művészet, a design és a popkultúra között.
HOZZÁK ILLŐ: Henri Matisse, Piet Mondriaan, Theo van Doesburg, Gerrit Rietveld, Kazimir Malevich, El Lissitzky, Alexander Rodchenko, Paul Rand, Saul Bass, Herbert Bayer, Jan Tschichold, Wim Crouwel, Total Design, Otl Aicher, Max Bill, Josef Müller-Brockmann, Armin Hofmann, Milton Glaser, Bruno Munari, Leo Lionni, Eric Carle, Quentin Blake, Tomi Ungerer, André François, Karel Martens, Anthon Beeke, Ben Shahn, Fernand Léger, Joan Miró, Paul Klee, Keith Haring, Andy Warhol, Roy Lichtenstein, Takashi Murakami, Yayoi Kusama, Marijke van Warmerdam, Anton Stankowski, FHK Henrion, Abram Games, Charley Harper
Művész: Dick Bruna (1927-2017)
Mű: A Matróz (1964)
Évszám: 1995
Méret: 34 x 24 cm
Állapot: Kiváló állapotban (A++, lásd fotók)
Kiadó: Groningeni Múzeum
Eredeti alkotás, nem aláírt vagy nem sorszámozott.
Nijntje, Dick Bruna világszerte ismertnyulója, egy egyszerű gyerekkönyv-alakból vált a modern vizuális kultúra ikonjává. Szűk vonalai, élénk színei és látszólagos egyszerisége révén Nijntje a grafikai minimalizmus egy olyan formáját testesíti meg, amely országhatárokon át felismerhető. Bruna munkája gördülékenyen helyezkedik el az illusztráció és a design között, így őt nemcsak gyerekmesekönyv-készítőként, hanem befolyásos formatervezőként is elismerik.
Művészeti életművének e szélesebb látóköre állt a 1996-ban, a Groningeni Múzeum által szervezett The Smell of Success című kiállítás középpontjában. Ebben a kiállításban Bruna munkáját úgy mutatták be, mint annak hatalmas példáját, hogyan válhat a vizuális nyelv világszerte sikeressé. Nemcsak Nijntje figurája került reflektorfénybe, hanem Bruna grafikai munkái, könyvborítói és plakátjai is. A kiállításhoz egy különleges portfóliókiadvány is társult: egy dobozba gyűjtött posztersor, amelyben látványvilága kézzelfoghatóvá vált.
A kiállítást különlegessé tétette, ahogyan az művészet és népszerű kultúra közötti határt elmosódta. Nijntje már nem csupán gyerekeknek szóló figura volt, hanem erőteljes vizuális szimbólum, amely modern művészeti és design-történeti ikonokkal is összevethető. A Groningeni Múzeum, amely a sajátos és újító megközelítéséről ismert, olyan színpadot adott, ahol a letisztultság, az azonosíthatóság és a kereskedelmi siker összekapcsolódhatott.
Így Nijntje, The Smell of Success és a Groningeni Múzeum együtt egy történetet alkot a vizuális erőről: hogyan egy egyszerű rajz világszintű kulturális jelenséggé válhat, miközben a művészet és formatervezés világában helyet is követel.
A MŰVÉSZRŐL:
Dick Bruna (1927–2017) holland grafikai tervező, illusztrátor és szerző volt, amely világszerte ismert Nijntje (Miffy) lelkiapja néven. Utrechtben született, egy kiadói családban, de korán kiépítette saját művészi útját. A családi vállalat átadását kihagyva egy sajátos, jellegzetes stílusú formatervezővé vált.
Bruna pályafutását az apja kiadójának könyvborítóinak tervezőjeként kezdte. Abban az időben több száz borítót készített, amelyeket gyakran a leegyszerűsítés, erőteljes kompozíció és játékos tipográfia jellemzett. Modernista irányzatokból merített hatások – például Henri Matisse és Piet Mondrian munkáinak befolyásai – egyértelműen láthatók a színbelületek használatában és a formák redukciójában.
1955-ben alkotta meg Nijntjét, aki világszerte kulturális ikonként nőtt fel. Ami Nijntjét egyedivé teszi, az a rendkívüli egyszerűség: vastag fekete kontúrvonalak, primér színek és a részletek minimális jelenléte. Ez a stílus szorosan illeszkedik az modernista design alapelveihez, és hozzáférhetővé teszi a művet széles közönség számára anélkül, hogy erősségéből veszítene.
Gyermekkönyvei mellett Bruna továbbra is aktív maradt grafikai tervezőként. Plakátjai és borítói ma a háború utáni európai design csúcsának példáiként tekinthetők. Olyan kiállítások, mint a The Smell of Success (1996) a Groningeni Múzeumban hangsúlyozták, hogy művészete hogyan törte át a magas és alacsony kultúra közötti határokat.
Bruna öröksége abban rejlik, hogy minimális eszközökkel hozta létre a maximális hatást. Művei időtállóak, univerzálisak, és hidat képeznek a művészet, a design és a popkultúra között.
HOZZÁK ILLŐ: Henri Matisse, Piet Mondriaan, Theo van Doesburg, Gerrit Rietveld, Kazimir Malevich, El Lissitzky, Alexander Rodchenko, Paul Rand, Saul Bass, Herbert Bayer, Jan Tschichold, Wim Crouwel, Total Design, Otl Aicher, Max Bill, Josef Müller-Brockmann, Armin Hofmann, Milton Glaser, Bruno Munari, Leo Lionni, Eric Carle, Quentin Blake, Tomi Ungerer, André François, Karel Martens, Anthon Beeke, Ben Shahn, Fernand Léger, Joan Miró, Paul Klee, Keith Haring, Andy Warhol, Roy Lichtenstein, Takashi Murakami, Yayoi Kusama, Marijke van Warmerdam, Anton Stankowski, FHK Henrion, Abram Games, Charley Harper
