Ógörög magformázott üveg Amphoriskos

ITEM: Amphoriskos
MATERIAL: magformált üveg
CULTURE: Görög
PERIOD: Kr.e. 5.–4. század
DIMENSIONS: 77 mm x 52 mm
CONDITION: Jó állapot
PROVENANCE: Korábbi holland magángyűjtemény, a Helios Gallery-től, Egyesült Királyság.

Comes with Certificate of Authenticity and European Union export license

If you bid outside European Union and win the item, we must request a new export license to your country and the shipment will delay between 3 - 5 weeks.

A magformált üveg amphoriskosz egy kis, luxus jellegű edény, amelyet elsősorban az ókori Görögországban értékes illatosított olajok, balzsamok vagy kozmetikumok tárolására használtak. Az amphoriskosz kifejezés szó szerint „kis amphora” jelentésű, utalva miniatűr, két fogantyúval ellátott edényformájára, amely általában hosszúkás ovális vagy piriform testtel, magas nyakkal és egy pár finom S-alakú füllel rendelkezik. Ezek az edények rendkívül népszerűek voltak a Keleti Földközi-tenger vidékén, különösen az archaikus időszaktól a hellenisztikus korszakig (i.e. 6.–1. század), és tartalmuk gyakran része volt a mindennapoknak: otthoni használat, áldozati ajándékként a szentélyeknél, s leggyakrabban halottak elöntésére temetői kegyeletként szolgáltak. A temetkezésekben elhelyezett színes üvegüvegek megjelenése értéküket és a tulajdonosaik gazdagságát is jelzi.

A tárgy a magformálás (core-forming) technikával készült, amely az egyik legkorábbi üvegfúvási módszer volt a Mediteránónában. Ez a fáradságos folyamat azzal kezdődött, hogy az üvegkészítő egy durva magot formált, általában agyag- és homokkeverékből, amelyet egy fém rúdon körbefontak. Ezt követően az üveget a magra vitték fel, úgy, hogy megolvadt üveget mártottak a magba vagy forró, ragadós üvegszálakat vezettek a forgó magra. A tárgyat aztán felhevítették, és a teste köré kontrasztos színű üvegszálakat tekertek. Ezeket a színes csíkokat—általában opálos sárga, fehér vagy türkiz a sötétebb alapon, például sötét kék vagy fekete — egy fém eszközzel fel-le húzták, hogy bonyolult toll-, zigság- vagy fodrozat-mintákat hozzanak létre. A perem, az alja és a fogantyúk külön készültek. Amikor a tárgy lehűlt, a földi magot óvatosan kiütögették a belsejéből, így egy kis, vastag falú üvegtartály maradt.

A magformált üvegipar Kelet-Mediterránában virágzott, és Rhodes szigete jelentős termelési központtá vált a klasszikus és hellenisztikus korszakokban. Ezeknek az üvegtartályoknak a formái—köztük az amphoriskosz, alabastron és aryballos—tudatosan kölcsönöződtek a korabeli görög fazekasságból és fémdinó edényekből, de az üvegdarabok magas fényű, opálos színükről és élénk díszítő mintáikról rendkívül értékesek voltak, gyakran kiemelkedő luxuscikkekként tűntek fel. Kis méretük és vastag faluk a magformálás technikájának öröklött korlátai voltak, ezért tökéletesen alkalmasak voltak drága olajok tartására. Az amphoriskosz termelése a római korban az üvegfúvás megjelenésével hanyatlott, de ezek a korai üvegedények továbbra is a görög-mediterrán mesterszakemberek kifinomult művészetének tanúbizonyságaként élnek.