Pilari Helsinki - Anchored Weave II.

Cím: Anchored Weave II.
Keverék médiák, UV-pigment a fára
Kézzel aláírt, hitelesítési igazolás
Korlátozott példányszám, sorszámozott
keret mérete: 30 x 40 x 3 cm

Anchored Weave egy olyan munka a szerkezetről és az időről. A kompozíció egy fegyelmezett rácson alapul, amely a szövés, a leképezés és a tervezési vasvonal logikáját idézi. Olvasható földrajz nélküli térképként, hasznostlan textilként, egy olyan rendszerségként, amely valaha jelentett valamit, és még most is, bár többé már nem szó szerint értelmezhető. Jelentése nem deklarált, hanem megtartott. Hosszú nézésre hív, lehetővé téve, hogy a szerkezet, a szín és a ritmus a távolság, a fény és a kontextus révén fokozatosan bontakozzon ki.

Közvetlenül egy finn juharfapados, UV-technológiával nyomtatva rögzítésre kerül a felületre, amely a súlyt, a szemcséket és az időt hordozó anyagra kerül. A szövött logika által sugallt lágyságot a tartó szilárdsága ellensúlyozza, és a textilmemóriát a — épített jelenlétbe sűríti. A mű nem felületszínként létezik, hanem tárgyként: kikötve, méretezve és tartósan.

—

„Olyan művészetet hozok létre, amely folyamatosan változik a környezetével együtt, mindig megújuló kompozíciók, amelyek soha nem néznek ki kétszer ugyanúgy, miközben tükröződés támaszaként szolgál egy mindig mozgó világban. A változás lényegét formálom.” - Takács Gyula (született 1990) magyar építész, tervező, aki 2016 óta Helsinkiben él és dolgozik. Munkásságát a város nyugodt tájai és gazdag design-kultúrája befolyásolja, hangsúlyozva az innovációt, a fenntartható tervezést és a természettel való erős kapcsolódást. Pályafutása során számos nemzetközi díj és elismerés érkezik, amelyek tovább inspirálják arra, hogy határokat feszegetve merész, alkalmazkodó és a környezetével mélyen összekapcsolódó terveket hozzon létre.

Kreatív filozófiája, amelyet „a változás lényegének formálása” jelmondata összegző, minden projektjét áthatja, legyen szó szobrokról, fénykép- és művészi nyomatokról, festményekről vagy fotográfiáról. Megközelítése minimalista, a gondosan kidolgozott részletekre és olyan kompozíciókra összpontosít, amelyek csendes átalakulás pillanatait közvetítik. Takács a simplisztikusságot hangsúlyozza, mint az érzelem kiváltásának és történetek közlésének eszközét. Munkája az értelem és a nyugalom megteremtésére törekszik az aszimmetriában rejlő harmónia és a negatív tér használata által. Célja minden darabban a kiegyensúlyozottság és a csend megfogása.