Tijs Dragtsma (1992) - Facing the Radiant Double

ÜNNEPI SZÁLLÍTÁS*

Facing the Radiant Double mutat egy férfit bowler sapkában, aki áll az önmaga oldalán, vagy valami mellett, ami egykor az ő maga volt. A második figura közel lebeg, egy sziluett, amely egett fehér, fényesebb, mint az, aki vetíti. Mindkét alak abszolút sötétben elszigetelten áll, és a hatás csendesen nyugtalanító a Magritte világára jellemző módon.

A kép nem festéken vagy tinta által érkezik. Létezik, mert az akrilüveg meg lett változtatva, felületét ellenőrzött karcolásokon áttörték, míg egy alak és annak ragyogó kettőse ki nem sejlik abból, ami egykor érintetlen lap volt. Nincs festék. Nincs nyomat. Csak eltávolítás, és amit az eltávolítás feltár.

Ahogy a fény végigfut a művön, úgy változik a jelentése is. Bizonyos szögeknél az ember feloldódik a sötétben, és csak a ragyogó társa marad, nyugodt és önmagában biztos. Máskor a szerepek megfordulnak, és a látszólag szilárd ember a halványabb verzióvá válik, bizonytalan a saját magától fényesebb változata mellett. A darab sosem nyugszik meg. Akit az igazi valóságot kérdezi meg, és azt is, ami csak a visszaverődő fény.

Egy helyiség felől olvasva a mű egyetlen monumentális képpé összeáll, csendes és pontos. Közelebb lépve feloldódik egy karcolási mezővé, ezernyi apró döntéssel, amelyek csak távolról érthetők meg. A teljesség és a fragmentáció közötti váltás tükrözi a mű témáját, egy férfit, aki egy olyan verzióval szembesül, amelyet alig tud teljesen elfogadni vagy tagadni.

Van benne valami gyengéd és nyugtalanító, amikor szembenézünk egy fényesebb énnel, egy énnel, amelyet árnyék, kétely és súly nélkül hordoznak. A Radiant Double felé fordulásával folytatódik a Tijs Dragtsma által készített Art with Scratch sorozat, amelyben a képeket kontrollált felületi sérülés hozza létre a pigment vagy nyomat helyett. Olyan vizuális nyelv, amelyben a sérülés nem pusztulást jelent, hanem struktúrát.

„Néhány kettős nem kísért minket. Csak várják, hogy a fény megváltozzon.”

A művészetről

Art with Scratch egy olyan életmű, amelyben a kép nem rajzolt, hanem ki van szabadítva. Egy mély fekete felületbe karcolva, minden munka számtalan precíz karcolat segítségével kerül elő a fényből, formát adva a sötétségből.

Távolról nézve a kép majdnem fényképszerűnek tűnik. Erőteljes, felismerhető és teljes jelenléttel bír. Közelről viszont a mű százezernyi egyéni jelöltté bomlik. Finom, törékeny és majdnem súlytalan. Ami erősnek tűnt, az egy finom, vonalakkal átszőtt hálóvá válik, minden vonal egy szándékos gesztus, amely nélkülözhetetlen az egészhez.

A fény adja ehhez a műhöz az életet. A fekete felület elnyel, a karcolt vonalak pedig visszatükröznek. Ahogy a fény végighalad a felületen, a kép lélegzik. Egy szögtől a alak tisztán és meghatározottan áll. Egy másik nézőpontból megpuhul, hátrál, majd majdnem eltűnik abba a sötétségbe, ahonnan jött. Ha egy fókuszált reflektor alá kerül, a kontraszt mélyül, és a kép szobrászati, majdnem fénylő minőséget ölt.

Amit ez a médium annyira meggyőzővé tesz, az a csendes feszültség. A karcolás cselekedete közvetlen és visszafordíthatatlan. Minden vonal egy döntés, amit nem lehet visszacsinálni. De az eredmény nem rideg. Intim, atmoszferikus, élő mozgással teli. A keménység dermedtséggé válik. A pusztulás teremtéssé alakul. A hiány jelenlenné lesz.

Olyan művekben, mint ez a portré, a alak soha nincs teljesen rögzítve. A vonalak, a fény és az árnyék kölcsönhatásán keresztül a kép elmozdul a nézőpont és a légkör hatására. Bizonyos pillanatokban úgy tűnik, mintha a témá a sötétből előrelépne. Máskor visszahúzódik, csak a formáról szóló suttogás marad hátra. Ebben a mozgásban, a láthatóság és az eltűnés között kap életet a mű.

Mint minden idővel érintett anyagnál, a felület saját csendes életét hordozza. Minden karcolat egy pillanatot, egy lélegzetet, egy gesztust őriz. Együtt nem csak képet, hanem jelenlétet hoz létre, amely fényváltozásról fényváltozásra feltárul.

A művészről

A nevem Tijs Dragtsma, a TD Fine Art Studio alapítója.

Művészként állandó vágy hajt, hogy új vizuális nyelveket fedezzek fel. Nem úgy tekintek a művészetre, mint egy rögzített stílusra, sokkal inkább egy fejlődő felfedezési területre, ahol az anyag, a struktúra, a fény és az érzelem összetalálkozik.

A munkám gyakran egy egyszerű kérdéssel indul. Hogyan szólhat meg egy anyag új módon? Hogyan válhat a keménység intimitássá? Hogyan teremthet a pontosság érzelmet? Ez a keresés a minden, amit alkotok, középpontjában áll.

A TD Fine Art Studio-ban minden mű/gyűjtemény saját világként közelül meg, saját logikával, hangulattal és vizuális identitással. Vannak művek, amelyeket ritmussal, ismétlésekkel és szerkezettel építenek fel. Mások a hiánnyal, árnyékkal, reflexióval vagy feszültséggel születnek. Ami összeköti őket, az az eredetiség iránti közös elkötelezettség, a tisztaság és az érzelmi jelenlét.

Elbűvöl a kontraszt. Az erő és a törékenység között. Az ellenőrzés és az érzelem között. Ami látható és ami nyitva áll a magyarázat számára. Célom nem csupán egy képet létrehozni, hanem olyan művet alkotni, amely figyelmet tart fenn, gondolkodásra késztet, és idővel tovább tárja fel magát.

A TD Fine Art Studio az a tér, ahol ezek a felfedezések összegyűlnek. Nem csak egy műterem, hanem egy fejlődő művészi univerzum, amelyet a kíváncsiság, a pontosság és az a törekvés formál, hogy olyan munkát hozzon létre, amely megkülönböztethető, szándékos és élő érzetű.

Minden vásárlás, amelyet 3.08. és 16.08. között fizetnek ki, nem a szokásos három munkanapon belül kerül kiszállításra a szabadságom miatt.

Ezeket a vásárlásokat gondosan becsomagolva és a legkésőbb 17.08. és 23.08. között kiszállítva. A vásárlást követően személyesen tájékoztatni fogom a várható szállítási dátumról.

Köszönöm a megértését.