Roberto Cafarotti - The Swimmer





135 € | ||
|---|---|---|
125 € | ||
105 € | ||
Catawiki Vevővédelem
A befizetést biztonságban megőrizzük, amíg a termék kézbesítése meg nem történik. Részletek megtekintése
Trustpilot 4.4 | 139439 vélemény
A Trustpilot-on kiváló értékelésű.
Roberto Cafarotti olajfestménye The Swimmer vászonon 50 × 40 cm, aláírt, eredeti kiadás 2026, zöld és sárga tónusok, kortárs divat téma.
Leírás az eladótól
Az Úszó
Akrilfestmény vásznon, 50 × 40 cm
Része a „Manierismo Incompiuto” áramlatnak.
Ebben a sorozatban a szépség nem a zárt tökéletességben rejlik, hanem a nyitottságban, a félbe hagyott nyomában, a gesztusban, amely még nem válik véglegessé.
Egy úszónő órák óta úszik.
Vagy talán örökké.
A víz vonala kettévágja a testét: felül fehér egek, a sötét szikla, a fény, amely még nem tudja, nappá válik-e vagy tovább lebeg-e. S alul viszont egy olyan világ nyílik meg, amely még nem döntötte el, hogy véget ér-e. Zöld formák mozognak lassan, mint kimondatlan gondolatok. Kék és átlátszó tárgyak lebegnek súly nélkül, mint olyan emlékek, amelyek nem akarnak ülepedni.
Ő nem néz vissza. Nem keresi a partot. Tovább tolja előre a karjait, maga mögött helyet hagyva be nem fejezett csíkokat.
Tudja, hogy a kép soha nem lesz kész.
Tudja, hogy a szépség, a valódi, épp ott rejlik: a vég nélkülin.
És miközben úszik, alatta valami még mindig lélegzik.
Meg kell szoknunk, hogy a meg nem fejezettet ne hibaként, hanem az igazság egyik formájaként nézzük. Minden, ami élő, valamilyen módon még mindig folyamatban van.
Az Úszó
Akrilfestmény vásznon, 50 × 40 cm
Része a „Manierismo Incompiuto” áramlatnak.
Ebben a sorozatban a szépség nem a zárt tökéletességben rejlik, hanem a nyitottságban, a félbe hagyott nyomában, a gesztusban, amely még nem válik véglegessé.
Egy úszónő órák óta úszik.
Vagy talán örökké.
A víz vonala kettévágja a testét: felül fehér egek, a sötét szikla, a fény, amely még nem tudja, nappá válik-e vagy tovább lebeg-e. S alul viszont egy olyan világ nyílik meg, amely még nem döntötte el, hogy véget ér-e. Zöld formák mozognak lassan, mint kimondatlan gondolatok. Kék és átlátszó tárgyak lebegnek súly nélkül, mint olyan emlékek, amelyek nem akarnak ülepedni.
Ő nem néz vissza. Nem keresi a partot. Tovább tolja előre a karjait, maga mögött helyet hagyva be nem fejezett csíkokat.
Tudja, hogy a kép soha nem lesz kész.
Tudja, hogy a szépség, a valódi, épp ott rejlik: a vég nélkülin.
És miközben úszik, alatta valami még mindig lélegzik.
Meg kell szoknunk, hogy a meg nem fejezettet ne hibaként, hanem az igazság egyik formájaként nézzük. Minden, ami élő, valamilyen módon még mindig folyamatban van.

