Tijs Dragtsma (1992) - Noble in Ruin

HÁLAZÁSI SZÁLLÍTÁS*

Noble in Ruin kortárs művészet a szépségről, a töredezettségről és arról a méltóságról, amely összeomlás után is megmarad.

A téma egy klasszikus emléköntvözet (fej vagy mellkas?), repedt és hiányos. Olyan alak, amely egykor a változatlanságot, az emberi forma ideálját testesítette meg, most darabonként létezik. És mégis, abban a megtört állapotban nagyobb súlyt hordoz, mint egészben valaha is tette volna. A romlás itt nem kudarc. Idő bizonyítéka. Mélység. Valami olyan, ami elég sokáig számított ahhoz, hogy maradandó legyen.

A kép nem festés vagy tinta révén jelenik meg. Kizárólag irányított felületi károsodáson keresztül tűnik fel mannás üveggyámyon. Nem került pigment hozzá. A felület megváltozott, és ezen változtatás által tűnik elő a alak. A fény áthalad a karcolásokon, lassan mélyíti a portrét, vagy nyugalomba engedi, attól függően, hol állsz. Távolról a mű monumentális portréként olvasható. Közeli nézetben elfajul egy kontrollált jelek mezejévé, rendezett és elhatározott, egy teljesen hiányból épülő szerkezet.

Ez a feszültség tükrözi a témát is. A klasszikus pofát az arc megőrzésére tervezték, egy ideálisat, amely túléli a természetes idejét. De a tartósság összeomlik. Ami megmarad, egy töredék. Ami megmarad, még mindig gyönyörű.

Van valamiféle csendesen erőteljes érzet abban, hogy romlást luxusként tálalunk. Abban, ahogy a károsodást kompozícióként kezeljük. A teljesen fekete hátteret úgy tartja a alakot a felfüggesztésben, hogy se megőrzött, se teljesen elveszett, csak jelen a törött állapotában, eleganciával.

Ez a munka folytatja a Scratching művészeti sorozatát, amelyet Tijs Dragtsma hozott létre azáltal, hogy a képeket irányított felületi károsodásból, pigment vagy nyomtatás nélkül hozza létre. Olyan vizuális nyelv, ahol a károsodás nem pusztítás, hanem szerkezet.

„Ami összetört, annak megvan a maga kegyessége.”

A Scratching művészetről

A Scratching művészete olyan alkotásgyűjtemény, amelyben a kép nem rajzolt, hanem ki lett engedve. Lépésről lépésre a sötét fekete felületbe vájt vonal, minden mű számtalan pontos karcolat révén jelenik meg, amelyek a fényt meglovagolják, és formát hoznak a sötétségből.

Távolról nézve a kép szinte fotóként tűnik fel. Erőteljes, felismerhető és telis-tele jelenléttel bír. Közelről azonban a mű egy sűrű, egyedi jelek mezejévé oldódik fel. Finom, törékeny és majdnem tehetetlen. Amit eddig szilárdnak tűnt, az egy apró vonalhálónak bizonyul, minden vonal egy szándékos gesztus, mindegyik nélkülözhetetlen az egészhez.

A fény nem hozza létre a képet. A fény élesít rajta. A fekete felület elnyel, míg a karcolt vonalak visszatükrözik. Ahogy a fény végigfut a felületen, a kép lélegzik. Egyik szögtől a másikhoz a alak tiszta és meghatározott marad. Másik szögből pedig megpuhul és visszarendeződik a sötétség felé, ahonnan jött, sosem tűnik el. A fókuszált spotfény alatt a kontraszt mélyül, és a kép szoborszerű, szinte fénylő minőséget ölt.

Mi teszi ezt a médiumot olyan meggyőzővé? A csendes feszültség. A karcolás folyamata közvetlen és visszafordíthatatlan. Minden vonal egy döntés, amelyet nem lehet visszacsinálni. De az eredmény nem rideg. Fülledt, légközeli, mozgással teli. A keménység puhasággá válik. A pusztítás teremtéssé lesz. A hiány jelenlenné válik.

Olyan portréknál, mint ez, a figura sosem rögzített teljesen. A vonal, a fény és az árnyék kölcsönhatásában a kép perspektívával és hangulattal mozog. Bizonyos pillanatokban a téma úgy tűnik, mintha kilépne a fekete közül. Máskor visszakerül a nyugalom állapotába. Ebben a mozgásban, a élesség és a nyugalom között él a mű.

Ahogyan minden idő nyomotta anyag, a felület maga is csendes élettel bír. Minden karcolat egy pillanatot, egy lélegzetet, egy gesztust hordoz. Együtt nem csak egy képet alkotnak, hanem egy jelenlétet, amely a fény változásával tovább tárul fel.

a művészről

Az én nevem Tijs Dragtsma, a TD Fine Art Studio alapítója.

Művészként folyamatosan arra törekszem, hogy új vizuális nyelveket fedezzek fel. Nem tekintem a művészetet fix stílusnak, sokkal inkább egy olyan fejlődő felfedezési területnek, ahol az anyag, a szerkezet, a fény és az érzelem összefut.

Munkám gyakran egy egyszerű kérdéssel kezdődik. Hogyan szólhat meg egy anyag egy új módon? Hogyan válhat a keménység intimitássá? Hogyan teremthet a precizitás érzelmet? Ez a keresés a bennem lévő középpontban rejlik, amely mindent mozgat.

A TD Fine Art Studio-n belül minden műtárgy, önálló világnak tekinthető, saját logikával, hangulattal és vizuális identitással. Néhány alkotás ritmussal, ismétléssel és szerkezettel épül fel. Mások a hiány, árnyék, reflexió vagy feszültség révén születnek. A közös bennük az eredetiség, a tisztaság és az érzelmi jelenlét iránti elkötelezettség.

Beleszédülök a kontrasztba. Az erő és a törékenység közé. Az irányítás és az érzelem közé. Ami látható és ami értelmezésre vár. Célom nem csupán egy képet létrehozni, hanem olyan alkotást, amely felkelti a figyelmet, elgondolkodásra késztet, és idővel tovább tárja fel magát.

A TD Fine Art Studio az a tér, ahol ezek a felfedezések összekapcsolódnak. Ez nem csupán egy műterem, hanem egy folyamatosan fejlődő művészeti univerzum, amelyet a kíváncsiság, a pontosság és az a törekvés formál, hogy olyan alkotást hozzon létre, amely jellegzetes, tudatos és élő benyomást kelt.

*Az augusztus 3. és augusztus 16. között fizetett összes vásárlás a nyaralás miatt nem a szokásos három munkanapon belül kerül kiszállításra.

Ezeket a vásárlásokat gondosan csomagolva és legkésőbb augusztus 23-ig kiszállítva adjuk át. A vásárlás után személyesen tájékoztatni fogom Önt a várható szállítási dátumról.

Köszönöm megértését.