Tijs Dragtsma (1992) - Thunder at Rest

A Thunder at Rest monumentális kortárs művészeti alkotás a hatalomról, a nyugalomról és a vihar előtti csendről.

Zeus nem üti le. Ő vár. Egy olyan trónuson ül, amely a teljes sötétből emelkedik fel, egyik kezét pihenni, a másik pedig egy villámcsapás gondozására simul, amely még nem hagyta el az ölét. Ez nem harcos isten. Ez egy olyan isten, aki uralja önmagát. A mennydörgés valódi, de tartott. A hatalom tagadhatatlan, de a választás fojtott.

A kép akrilüveg felületén jelenik meg kontrollált felületi sérüléseken keresztül. Nincs festék. Nincs nyomat. Nincs tinta. Ahol a felület megváltozott, a fény megcsillan és felszínre hozza. Ahol érintetlen marad, a sötétség állja a talajt. Zeust abból a csere-ből emelkedik ki, soha nem adja teljesen át magát semminek.

A mű úgy mozog, ahogy te mozogsz. A trón materializálódik és feloldódik. A villámcsapás egy pillanatra megcsillan, majd visszahúzódik az árnyékba. A kép a fénnyel és árnyékkal, a tisztaság és a nyugodt fojtottság között él. Ez a bizonytalanság nem hiba. Ez az a feszültség, amelyen a mű épül.

Távolról nézve az összetétel az ókori görög szobrászat grandiózusát hordozza. Lenyűgöző. Nyugodt. Elkerülhetetlen. Közel lépsz hozzá, és az isten kioldódik egy ellenőrzött karcolatmezőbe. A monumentum felületté válik. A mítosz anyagi nyomot hagy.

A Thunder at Rest folytatja a Scratch-tan Tej Art with Scratch sorozatát, amelyben a képi megjelenítés felületi kontrollált sérülésekkel, nem pedig pigmenttel vagy nyomtatással épül fel. Olyan vizuális nyelv, ahol a sérülés nem pusztítás, hanem szerkezet.

“A leghatalmasabb erő a szobában az, amelynek nem kell bebizonyítania önmagát.”

A művészetről és az Art with Scratchről

Az Art with Scratch olyan művek összessége, ahol a kép nem rajzolt, hanem ki van engedve. Lépésenként, mély fekete felületbe faragva minden mű számtalan, pontos karcolat révén születik elő, amelyek megcsillannak a fényben és formát adnak a sötétségből.

Távolról nézve a kép majdnem fényképszerűnek tűnik. Erőteljes, felismerhető és szemmel látható jelenléttel bír. Közelről azonban a mű sűrű jelek mezőjévé olvad. Finom, törékeny és szinte súlytalan. Amit rodeóban erősnek tűnt, az most finom hálóként tárul fel, minden egyes vonal szándékolt gesztus, minden egyes rész a egész lényegi része.

A fény nem hozza létre a képet. Megköveteli. A fekete felület elnyel, miközben a karcolt vonalak visszaverik a fényt. Amikor a fény végiggyűrűzik a felületen, a kép lélegzik. Egy nézőpontból a figura egyértelmű és meghatározott marad. Egy másikból lágyabbá válik és visszadől a sötétség felé, amelyből jött, soha el nem tűnve. A fókuszált spotlámpa alatt a kontraszt mélyül és a kép szobrászati, majdnem fényvető minőséget ölt.

Mi teszi ezt a médiumot igazán megkapóvá? A csendes feszültség. A karcolás aktusa közvetlen és megfordíthatatlan. Minden vonal egy döntés, amelyet nem lehet visszavonni. Ugyanakkor az eredmény nem rideg. Bensőséges, atmoszterikus és mozgással élettel teli. A keménység átválik lágysággá. A pusztítás teremtéssé válik. A hiányosság jelenlétté.

Olyan művekben, mint ez az arckép, a figura sosem teljesen rögzített. A vonal, a fény és az árnyék kölcsönhatásában a kép perspektívával és hangulattal változik. Bizonyos pillanatokban a téma kilép a fekete mezőből és előre lép. Máskor visszazökken a nyugalomba. Ebben a mozgásban, a tomság és a élesség között él a mű.

Ahogy minden idővel érintett anyagnál, a felület is saját nyugodt életet hordoz. Minden karcolat egy-egy pillanatot, egy lélegzetet, egy gesztust megőriz. Együtt pedig nem csak egy képet, hanem egy jelenlétet is alkotnak, amely fényváltásról fényváltásra tovább tárja fel önmagát.

A művészről

A nevem Tijs Dragtsma, a TD Fine Art Studio alapítója.

Művészként az állandó vágy hajt, hogy új vizuális nyelveket fedezzek fel. Nem tekintem a művészetet fix stílusnak, sokkal inkább egy fejlődő felfedezési mezőnek, ahol az anyag, a szerkezet, a fény és az érzelem összejön.

Munkáim gyakran egy egyszerű kérdéssel indulnak. Hogyan szólhat meg egy anyag egy új módon? Hogyan válhat a keménység intimitássá? Hogyan teremthet a precizitás érzelmet? Ez a kutatás a mindenem mozgatórugója.

A TD Fine Art Studio-ban minden műtípus a saját világának tekinthető, saját logikával, hangulattal és vizuális identitással. Néhány munka ritmus, ismétlés és szerkezet révén épül fel. Mások hiányból, árnyékból, reflexióból vagy feszültségből jönnek létre. Ami összeköti őket, az az eredetiségre, tisztaságra és érzelmi jelenlétre való közös elkötelezettség.

A kontraszt iránt vonzódom. Az erő és a törékenység között. Az ellenőrzés és az érzet között. Ami látható és ami nyitva hagyja a értelmezés előtt. Célom nem csupán egy képet készíteni, hanem olyan művet létrehozni, amely megragadja a figyelmet, elgondolkodásra késztet és idővel tovább tárja fel önmagát.

A TD Fine Art Studio az a tér, ahol ezek a felfedezések egységbe tömörülnek. Nem csak egy műterem, hanem egy folyamatosan formálódó művészi univerzum, amelyet a kíváncsiság, a pontosság és az a vágy alakít, hogy olyan művet hozzon létre, amely egyedi, szándékos és élő benyomást kelt.