Lajos Kassak (1887-1967) - Concrete Composition

Lajos Kassák: Képeskönyv (1922)

Színes nyomat - aláírás a nyomatban - 1965 Panderma Verlag Basel (kiadó). Az eredeti motívum 1922-ből származik. 32 x 24 cm.

Ritka színes szitanyomat Lajos Kassáktól. Ez a színes szitanyomat része volt annak a portfólió kiadásnak, amely 10 linómetszetet plusz egy színes szitanyomat tartalmazott. Soha nem keretezték, Carl Laszlo hagyatékából származik. A nyomat kiadása 150 példányban zajlott.

Közvetítés: Szitanyomat
Anyag: Papír
Szerkesztő: Edition Panderma, Basel

Aláírás: Alma bélyegzővel aláírt

Proveniencia:
Edition Panderma, Carl Laszlo, Basel
Galerie von Bartha, Basel
Magángyűjtemény, Basel

Állapot / Restaurálás:
éhány kisebb hajtás és korai öregedés jelei a papíron, de összességében jó állapotban.

További információk:

Ritka korlátozott kiadás a háború utáni és kortárs művészet hordozható gyűjteményének La Lune en Rodage III című sorozatából. Ez egy számozás nélküli példány a 230-ból (65 külkereskedelmi példány volt számozatlan), és a La Lune en Rodage könyvek harmadik sorozatának része. A La Lune en Rodage három kötetben jelent meg 1960, 1965 és 1977-ben, összesen körülbelül 180 műrészettel, amelyek bemutatják az 1950-es és 1970-es évek közötti művészeti avant-garde színtéren megjelenő fejlődést. A műalkotásokat Carl Laszlo gyűjtötte össze, és a kor legnagyobb művészeit tartalmazta, akik fontos darabokkal járultak hozzá, gyakran mérföldkőként jelölve alkotói pályájukat: például Enrico Castellani munkája az első dokumentált grafikai alkotása, és Piero Manzoni Achrome című többszöröse az alkotótól az egyetlen kész mű.

Életrajz:

Lajos Kassák 1887. március 21-én született a magyarországi Ersekujvár községben. Néhány év iskolai tanulás után böhémként (kovácsinas) tanulóként dolgozott. Azt követően Vas megyei Győrben és Budapesten lett fémmunkás. Huszonéves korában önállóan kezdte el festeni és költeményeket írni. 1915-ben megalapította a forradalmi folyóiratot, az A Tett-et („A Cselekedet”), amely köré a háború ellenző fiatal művészeket és írókat tömörítette. Miután az A Tett-et betiltották, 1916-ban Kassák megalapította és szerkesztette az avantgárd Aktivista folyóiratot, a MA-t („Ma”). Ebben 1921-ig közölt Grosz, Schwitters és Hans Richter műveit. A Magyar Kommunista Köztársaság bukása után 1920-ban Kassák Bécsbe emigrált, ahol továbbra is a MA-t publikálta. Bár Kassák korai munkásságát erősen befolyásolta a dadaizmus, később konstrukcionistává vált, mivel László Moholy-Nagy inspirálta, aki később a Bauhausban tanított. A MA-ban fogalmazta meg 1921-ben a magyar konstrukciósizmus elméleti programját. 1924 novemberében Kassák a korabeli számos jól ismert szobrász és festő között Brancusi, Arp és Schwittersz közreműködésével bemutatkozott a Bukarestben rendezett „Modern Művészet első nemzetközi kiállításán”. 1926-ban Parisban találkozott Le Corbusier-rel, Amédée Ozenfant-tal, Goll-lal és Dermée-vel. Ugyanezen év novemberében a száműzetésből tért vissza Budapestre. Kassákot mélyen megviselte a németországi nemzeti szocialista hatalomátvétel és a magyar bábu-rezsim hatalma. Miután Magyarország megmenekült az NS terhétől, Kassák tevékenykedett a Magyar Művészeti Tanácsnál és szerkesztőként, de az 1950-es évek közepére már kénytelen volt a közéletből visszavonulni, bár nemzetközi hírneve megmaradt. A kiállítások a sokoldalú és termékeny festő, szobrász, grafikus és kollázs-készítő munkáira koncentráltak Párizsban, Münchenben, Varsóban, Kölnben és Párizsban. 1966-ban Kassák részt vett a Zürich Kunsthalle és a párizsi Musée d'Art Moderne által szervezett nagyszabású dada kiállításon. 1967-ben, halála évében Kassákot retrospectív kiállítással tisztelték meg a budapesti Adolf Fényes Galériában.