Gianfranco Zenerato - ICON

OPPORTUNITÀK KÉSZLETKÁRTYÁRA REGISZTRÁCIÓVAL ÉS MŰVÉSZETI INVESTOROK

A kortárs művészek közül az egyik legértékesebb és leggyorsabban növekvő gyűjteményeinek listáján a Catawiki-nál Gianfranco Zenerato már több mint 180 nemzetközi gyűjtő bizalmát nyerte el.

ADJHOZ AGYAKÁBAN EGY EXKLUZÍV ÉS KÜLÖNLEGES MŰVET GYŰJTEMÉNYEDBE, AMELY NÖVELI A MŰVÉSZI ÖRÖKSÉGED HAJLÁTÁT!

- 220 elkelt mű
- 100% pozitív visszajelzés
- 87 hitelesített értékelés

www.zenerato.com

Egyedülálló darab, 100% kézzel festett

MIÉRT GYŰJTENI GIANFRANCO ZENERATO MŰVÉSZETI MŰVET

✓ Több mint 35 év professzionális karrier
1990 óta aktív, Gianfranco Zenerato idővel sajátos, könnyen felismerhető művészi nyelvet alakított ki, amelyet a gyűjtők és a művészettörténészek is elismernek.

✓ Több mint 600 kiállítás és művészeti esemény
Állandó jelenlét a hazai és nemzetközi művészeti palettán, évtizedekig tartó kiállítási tevékenységen keresztül épült ki.

✓ Több mint 500 díj és elismerés
Olyan intézmények, kritikusok és kulturális szervezetek jutalmazzák munkáját, akik elismerték értékét és minőségét.

✓ Művei magán- és közösségi gyűjteményekben is jelen vannak
A festmények Olaszországban, Európában, Amerikában és Ázsiában gazdag gyűjtemények részét képezik, megerősítve a nemzetközi érdeklődést a munkája iránt.

✓ A szaksajtó értékelésével
Művészeti kutatási irányát hiteles kritikusok és művészettörténészek vizsgálták és mutatták be, köztük Paolo Levi, Giammarco Puntelli, Sandro Serradifalco, Giorgio Grasso és számos más iparági szakember.

✓ Egyedi, azonnal felismerhető stílus
Zenerato művei ötvözik a figuratív hagyományt, a szimbolizmust és a kortárs elemeket. Minden festmény egy történetet mesél el, és személyes, mindig új értelmezésre hívja a szemlélőt.

✓ Magas technikai minőségű alkotások
Részletekre való nagy figyelem, kiegyensúlyozott kompozíció és gazdag színvilág teszi minden munka vizuálisan erőteljes és kollekció-szerű darabbá.

✓ Nem pusztán dekoráció
Minden mű egy több évtizedes pályafutás során kibontakozó kutatási útról születik, és az alkotó reprezentációjának összegzése.

Gyűjtői lehetőség

Gianfranco Zenerato művészeti alkotásának megszerzése igazi eredeti munka birtoklását jelenti; egy olyan művészét, aki hosszú karrierrel, számos elismeréssel és stabil nemzetközi jelenléttel büszkélkedhet.

Egy olyan darab, amelyet nem csak ma érdemes csodálni, hanem idővel is megőrzi művészi, kulturális és kollekcionárius értékét.

Nemzetközi archívum hitelesítő igazolása - Autentikussági tanúsítvány - Művészeti pályát tartalmazó dosszié
Egyedi, 100%-ban kézzel festett darab - teljes méret kerettel: 39x44x3 cm - akril és fényesítő pigmentek - 2025
Kész arra, hogy fel legyen függesztve - Elegáns barokk fa keret, kézzel készített

Az ICON több mint egy mű: vizuális archetípus, kortárs relikvia, amely az egeret – a mindennapi tárgyat – szent szimbólummá, időnk totemjává alakítja.
A sötét, zsinórszálas bársony alján az akrillal és fluoreszkáló színekkel szunnyadó színek elektromos impulzusokként robbananak fel, az elme és a gép közötti üzenetként.
Minden gesztus az ösztön és kontroll közötti feszültség, a káosz és a forma, az emberi és a digitális között,
A mű nem leíró, hanem felidéző. Nem ábrázol, közvetít. Itt aanyag nyelvvé válik, és az objektum ikonNná transzfigurálódik.
Az ICON megvásárlása azt jelenti, hogy egy mágneses, élő szimbólummal kerülünk kapcsolatba.
Ez egy olyan mű, amelyet nem csak szemlélni kell, hanem meg kell élni. Nem birtokolni, hanem birtokba venni.
Aki választja, radikális tettet tesz: megragad a jelen egy darabját, és élő emlékké formálja.
Az ICON figyel ránk. Szólít, üdvözöl.

FONTOS MEGJEGYZÉS AZ EURÓPAI UNIÓN KÍVÜLI AJÁNLATOKRA
Az EU-n kívüli országokba történő kiszállítás lehetséges, de a bonyolult bürokratikus eljárások miatt (miniszteri engedélyek, vámügyek stb.) további költségek merülhetnek fel, amelyeket a hirdetésben feltüntetett szállítási díjak tartalmaznak.
Ugyanezen okokból a szállítási idő hosszabb lehet a megszokottól.
Köszönjük a megértést.

GIANFRANCO ZENERATO (Szakmabeli Művész – Olaszország)

1990 óta tevékenykedik, és ez idő alatt több mint 600 művészeti eseményen vett részt, országos és nemzetközi elismeréseket kapott munkái minőségéért. Több mint 500 díjat szerzett; alkotásai értékes köz- és magángyűjteményekben gazdagítják Olaszországot, Európát, Amerikát és Ázsiát. Mellettük olyan mesterekkel szerepelt kiállításokon, mint Antonio Nunziante, Athos Faccincani, Alfonso Borghi, Giuseppe Menozzi, Giampaolo Talani, Saturno Buttò stb...

Jelenleg a neves művészeti kritikus Prof. Giammarco Puntelli közreműködik.

Néhány a neves szakértők által írt vélemény közül:

Gianfranco Zenerato a hetvenes évekbeli művészek közé tartozik, akik a nyugati társadalomhoz szóltak kritikusan. Míg a milánói Recalcati és a római Mulas társadalmi diszkriminációt fejeztek ki haraggal, addig Zenerato egy szívfacsaró figyelmeztetést közvetít, ahol az ember vesztesége lehet a világi megváltás előkészítője. Ez a mély szimbolikus jelentéstartalommal bíró látásmód egy modern iskola festője, aki tehetséggel ötvözi a kutatást a kísérletezéssel. (Paolo Levi)

Ebből a jelképes képből egy meditációra ösztönző kimenetkedést érzünk a szépség és a természet halott allegóriájára, egy virágra és egy fiatal nőre vonatkozóan. Ezek a klasszikus, csendes képek megtörik a komor, modern világ légkörét, amely elvon minket az álomtól. (Paolo Levi)

Ebben a kissé nyugtalanító, mégis kifejező vizuális üzenetben a színek és formák egyszerűségének dialógusa kifejezi a kifejező erőt és a tehetséget. A virágok, gyümölcsök és a kortárs technológiai tárgyak egyedi ötvözete érdekfeszítő és újszerű. (Stefania Bison)

Gianfranco Zenerato jelképes narratívát dolgoz ki, amely lépésről lépésre feltárja egy termékeny képzelet végtelen lehetőségeit, a saját belső gondolatainak összeszerkesztett sorai szerint rendezve. Esténkénti beszámolók, melyek kritikussá tehetik, hogy képzeletbeli szürrealistának nevezzük, de ez tévedés, mert ő nem abszurd és irreálisan ábrázol, hanem egy számunkra ismerős valóságot alkot meg célzott, erősen szimbolikus módon. (Sandro Serradifalco)

Ez a Gianfranco Zenerato festmény technikailag jól szerkezett, finoman és gazdagon részletezett, és olyan valóságot kínál, amelyet egy látnok elméje épít fel. Műveiben erőteljes díszlet-szerű komponensek találhatók, és mesélje el, vajon a néző által hogyan értelmeződik a szerző általi jelentés. Ő játsszik a szimbólumokkal és utalásokkal, és élvezi, hogy megzavarja a kritikai értelmezés határait egy titkolt történet összefonódásában. (S. Russo)

Gianfranco Zeneratóval rendkívül ígéretes elképzeléshez jutunk, amelyet nagyszerű módon alakít át olyan ábrázolássá, amely a modernitás és egy eltűnt idő találkozásánál várakozást teremt, visszaidézve azokat a benső érzéseket... (Giammarco Puntelli)

A szerző a műfajok egymásra építésére, a jelzők és metaforák erőteljes használatára, a színekre összpontosít. Villámgyors intuícióval egyesíti a múltat (egy halott természetet), a jelent (a női képi megtestesülést) és a jövőt (szimbolizmus, rejtélyes írás) úgy, hogy a mű művészeti és irodalmi metaforává váljon. A festő új vizuális univerzumot keres, megvizsgálja a hagyományos ikonográfia határait, és bemutatja, hogy a festészet ma – a zajok között – továbbra is eredeti diszciplína marad. A művész kreativitása a vibráló színekkel megerősítve azt hangsúlyozza, hogy a 21. századi festészetben is megvan még a jog a kifejezés szabadságára.

Gianfranco Zenerato festészete három időszintre bontott valóság felé vezető utazást kínál. Olyan időutazás ez, amely során a művész a különböző kísérletek révén elhelyezi látását a jelenben, amely a múlt felé tekint, mint ideál- világnak, de már elnyűtt, és egy olyan jövő felé, amely mesterséges és mesterségesen szennyezett elemekkel teli. Ez egy figyelmeztetés és előrejelzés is, amely a vászon elemeit körülvevő, egész képet keretező elemek által ábrázolt világképet szolgál. A „ütő” elem állandó ország, amely szerint „figyelj”, az idő közeleg, és a természetes elemek elsődlegtől kezdve színhez kötött elemekkel ( az egér, a CD, az ébresztőóra) hangsúlyozzák, mennyire fontos a múlt és a jelen közötti kapcsolattartás. A női elem a jelen idő síkján az anyatermészet archetípe, a múlt és a jövő közé ékelt föld középső része. Gianfranco Odüsszeusz módjára utazik ezen idődimenzióban, keresve azokat az erőket, amelyek megalapozzák és formálják, befolyásolják sorsunkat. A jövő felé haladva az ember-művész olyan utazást vállal, amelyben erővel és elszántsággal néz szembe, de ráébred saját törékenységére egy olyan technológiai világ bonyolultsága előtt, amely kezéből kicsúszik, és érzi, vissza kell térnie ahhoz a kiindulási ponthoz. Így visszatér a ciklikusság, ahol az utazás az élet és a halál örök hívása. Vissza kell érnünk a kiinduló ponthoz, hogy újra önmagunkra találjunk, és a női alak ezért a megújulás lehetőségét jelenti.
A „indulás” és a „születés” szavak egyaránt a szétválasztás és elválasztódás fogalmainak tartalmazását hordozzák, és Zenerato összes útjában ez a hullámzó, időben visszatérő jelzés jelenik meg: indulás és visszatérés. Amikor a jövő felé tekintünk, nincs más, mint visszatekinteni a múltra, hogy megőrizzük gyökereinket, és ne essünk áldozatul a technológiai és poszt-technológiai világnak.
Minden utazás egyenlő hangsúlyt ad a racionális és érzelmi oldalnak, kérdéseket és félelmeket hozva elő, a mindennapok ideje torzul, és különböző jelentéseket vesz fel.
A jövő felé vezető út kihívássá válik, a női tekintetben megragadva, de egyben veszély is, mert szinte identitásunk elvészését jelenti. Elindulva fel kell készülni a „régi önmagunktól” való elválásra, a szokásokra, szerepekre és bizonytalanságokra. Az indulás mégis a szabadságot jelenti, és bár kockázatos, mert ismeretlen felé megyünk, rendezi a múltat. Az előre néző látáscentrikus nézet centrifugális és centripetális, a tágulás iránya egységre tör, miközben a szorítás középpontja a kiindulási hely. Zenerato műveiben ezt a kezdetet és irányváltozást érezzük: középpontban a női alak, aki a művész tudatosságának, a menés szívének, ritmusainak, zajainak, idejeinek, nehézségeinek, felfedezéseinek és érzelmeinek a kiindulópontja.
A jövő idő síkjának vége, a „érkezés” gyakran dehumanizálódik, és a női alak majdnem széttörik, mert maga a művész sem ismeri fel magát ilyen elhelyezésben: úgy tűnik, az identitás elvesztése a múlt elszakadását és az egykoron halott természet elemeinek néha hiányát eredményezi. Fontossá válik tehát védekezni ezen a jövő ellen, amely fenyegető és szinte kontrollálhatatlan, és menedéket keresni valami ismerős és ősi felé, ahol még a „illúziók is valósak”.
Gianfranco Zenerato-val való utazás lehetőség arra, hogy álmainkon, jeleken és szimbólumokon keresztül utazzunk, ahol mindannyian magunkat láthatjuk tükrében. A vele való indulás ideiglenesen is elhomályosítja a tükröket, hogy felfedezzük a képünkből adódó különböző képet. Talán megtaláljuk lényegünket, felismerjük értékeink és nézőpontjaink relativitását. Elveszhetünk, majd újra megtalálhatjuk magunkat, ráébredve egy közös természeti adottságra, sorsra, identitásra. (Gaetana Foletto)

Az alkotó a klasszikus múltból indul ki, pre-izolált figurális nyelvezettel, belső történet-felhőben kanyargó tudatának mozgó kurzorától a jelen legkülönfélébb szélsőségei felé halad, alávetve a tudott technikát az álom, a jel és a szimbólum erejének és a szín tisztaságának, valamint a kortárs technológiai valósággal való interakciónak. Modernitása valóban pszichológiai, kifejező ereje a transzavantgárd, század végi idézők terekben, Caravaggio-i perspektívákkal és a posztreneszánsz hatásokkal. Zeneratónak hatalmas történelmi-kreatív potenciálja van, amelyet költői módon, a lélek költészetének húrjait rezegteti, a művészettörténelem koordinátáin értelmezi az egész univerzális értékek körében, és képzeletbeli fejlődésének végtelen görbéjén keresztül, álomképeinek hiperrealizmusával, egy nyitott ablakot ad a józan értelemmel együtt. a jelenhez beszél.

Igazán érdekes a kutatása: a figura szcenográfiai hatásokat ér el egy olyan térben, ahol szimbolikus frekvencia rezdül, amelyet időnként a álom, a mítosz vagy a mindennapi valóság felé fordítanak, mindez gyönyörű színjátékkal egyensúlyozva.

A MŰVÉSZ A SZIGORÚSÁG ÉS A MODERNITÁS SZOLGÁLATÁBAN
Francesco Cairone szerkesztésében

A legegyedibb szerzők nem azért eredetiek, mert újat promóznak, hanem mert úgy mutatják be, amit mondani akarnak, mintha soha nem hangzott volna el.
(Goethe)

Ezt a Goethe-i mondatot érdemes kiindulásként használni Gianfranco Zenerato gazdag és innovatív festészetének megértéséhez, mert ezen egyszerű mondat révén elmondható egy nagy igazság: a festészetben már szinte mindent megpróbáltak, és ma egy olyan művész, aki saját egyéniségét keresi, független a múlt korstílusaitól és mestereitől, hatalmas akadályokkal küzd meg. Ahogyan Morandi is állította „Újra a világon semmi nincs vagy nagyon kevés”, ezért az eredetiséghez figyelembe kell venni a társadalmi, technológiai és tudományos fejlődést.

A művészetet mondják mindenkinek, de nem mindenkinek, mindenki tehát jogosult érzelmekre egy remekmű láttán, de a festés és alkotás Isten ajándéka csak kevés kiválasztott számára, akik képesek meglátni azt, amit mások gyakran észre sem vesznek, és ezekből az érzelmekből, apró dolgokból, gesztusokból, simogatásokból, pillantásokból vibráló tónusokat teremtenek, amelyek megvilágítják a körülöttünk lévő világ szürkését. Ezek közé tartozik mindenképp a Mester Zenerato, aki olyan tehetséges, hogy a precizitást, a szigorúságot és a fantáziát egy olyan festészeti stílussá formálja, amely bár visszatekint a múlt mestereinek eszköztárára, mégis egyedi, modern és elegáns megjelenést ad minden egyes alkotásának, így kiemelve őt a hazai művészeti palettán.

Virág- és érett gyümölcs-sávok, amelyek a évszázadokra kopott márványfalakon fekszenek, és gyakran szerelmes párak rajzait hordják magukon, összesimulnak a modern mindennapi tárgyakkal, mint például egy CD-ROM, egy egér vagy egy spatula; ezek a motívumok összekötő kapocsként szolgálnak a múlt, jelen és jövő között. A környező táj, amely gyakran este sötétedéskor tárul fel, mikor a zöld fény a napot köszönti és a holdat üdvözli, még erőteljesebbé teszi azt a hatást, amelyet Zenerato a márványtáblákra festett képeken kifejezetten erős színekkel jelenít meg – egyre élénkebb a vörös, sárga, zöld és az égbolt összes melege árnyalata.

A szivárvány úgy tűnik, mintha felülírná ezt a fiatal, ígéretes művészeti pályát, aki az irodalmi stílusból először költői, majd festészeti prózává válik, és képes ábrázolni annak érzését, miközben a világ borzasztó rajzait és negatívumait szűri át.

Írta róla vagy véleményekkel ezekről a műveiről:

Paolo Levi, Paolo Rizzi, Giammarco Puntelli, Giorgio Grasso, Sergio Capellini, Pietro Gasperini, Francois Buisson, R. Boschi, Michele Nocera, Carlo Alberto Gobbetti, Antonella Gotti, Gianni Ingolia, Dino Pasquali, Umberto Zaccaria, Umberto Tessari, Ottorino Stefani, Giulio Gasparotti, Carlo Federico Teodoro, Carlo Rigoni, Giorgio Trevisan, Vera Meneguzzo, Claudio Radaelli, Grillo Biagio, Luca Dall'olio, Franco Brescianini, Giovanni B. Bianchini, Mara Frignani, Aldo Tavella, Angelo Marchiori, Walter Coccetta, Paolo Baratella, Luciano Chinese, Luigi Consonni, Giuseppe Possa, Silvano Valentini, Siro Perin, Alfredo Pasolino stb...

Dolgozott a következő galériákkal:

Galleria Cd Studio d'Arte
Galleria New Dimensione Arte
Galleria Emmediarte
Galleria La Spadarina
Galleria l'Artista
Galleria Arttime
Galleria Orler