Tijs Dragtsma (1992) - Where the Body Yields

A Where the Body Yields egy kortárs műalkotás arról, ahogyan alávetettségre, érzékelésre és a testre a legnyitottabb állapotában tekintünk. A test a teljes sötétségből emelkedik, a fej hátrafelé billentve, a szemek csukva, egy olyan pillanatban ragadva meg, amely teljes mértékben csak az övé.

Festék nélkül. Nyomtatás nélkül. Tintasor nélkül. A kép olyan kontrollált felületkárosodás révén bomlik ki akrilüveg felületén, minden karcolás a saját szögéből kapja be a fényt, együtt pedig olyan jelenlétet teremt, amely a néző mozgásával változik.

Távolról nézve a mű monumentális. Árnyékkal kimart test. Nyitott arc valami látnivalóra, amit még sosem láttunk. A kontraszt abszolút: fény találja a csontot és a bőrt, majd a semmit. A sötétség nem keretezi, hanem befedi a testet.

Közelről nézve a felület feloldódik egy ellenőrzött karcolások mezőjévé, olyan textúra, amely egyáltalán nem tartalmaz képet, amíg a fény vissza nem jön. A mozgás – a mélység és a mérték között – tükrözi, amit a kép ábrázol. Egy pillanat, amelyet nem lehet megragadni. Csak érezni lehet.

A cím olyan dolgot nevez meg, amit a test jobban ért, mint az elme. A Yielding nem gyengeség. A rezisztencia teljes kioldása. Egy olyan műben, amelyet teljes egészében a károsodás épít fel, ez az ötlet saját súlyt hordoz.

A Where the Body Yields folytatja Tijs Dragtsma Art with Scratch sorozatát, melyben a képi világhoz a pigment vagy nyomat helyett kontrollált felületi károsodás révén épül a látvány. Olyan vizuális nyelv, amelyben a károsodás nem megsemmisítés, hanem szerkezet.

„Amit a test tud, a felület emlékszik.”

A művészetről: Art with Scratch

Az Art with Scratch egy olyan életmű, amelyben a kép nem rajzolt, hanem felszabadított. Lépésről lépésre faragott vonalak egy sötétfekete felületbe, minden darab számtalan precíz karcolás révén emelkedik ki a fénybe, és hozza elő a formát a sötétből.

Távolról nézve a kép szinte fényképszerűnek tűnik. Erőteljes, felismerhető és jelenléttel teli. Közelről azonban az alkotás egy sűrű egyéni jelzésmezővé oldódik fel. Finom, törékeny és majdnem nehéz. Ami korábban szilárdnak tűnt, most egy finom vonalhálót tár fel, minden vonal egy szándékos gesztus, minden vonal a egészen lényegi része a teljesnek.

A fény nem hozza létre a képet. A fény élesíti. A fekete felület elnyel, miközben a kivésett vonalak visszatükrözik. Ahogy a fény a felületen áthalad, a kép lélegzik. Egy szögből a figura tisztán és meghatározottan áll. Egy másikból pedig lágyul és visszahúzódik a sötétség felé, ahonnan jött, de sosem tűnik el. Fókuszált reflektor alatt a kontraszt mélyül és a kép szoborszerű, majdnem fénylő minőséget ölt.

Ami ezt a médiumot olyan lenyűgözővé teszi, az a csendes feszültség. A karcolás aktusa közvetlen és visszafordíthatatlan. Minden vonal egy döntés, amelyet nem lehet visszafordítani. Mégis az eredmény nem rideg. Intim, atmoszferikus és mozgással élő. A keménység lágyabbá válik. A pusztítás teremtéssé válik. A hiány jelenlétré válik.

Olyan művekben, mint ez a portré is, a figura soha nem teljesen rögzített. A vonal, a fény és az árnyék kölcsönhatásában az image módosul a perspektívától és a hangulatoktól függően. Bizonyos pillanatokban a téma úgy tűnik, mintha előrelépne a fekete árnyékából. Máskor azonban visszaalszik a nyugalomba. Ebben a mozgásban, a szigor és a nyugalom között válik élettel telivé a mű.

Mint minden idő nyomát viselő anyagnál, a felület is magában hordozza csendes életét. Minden karcolás egy pillanatot, egy lélegzetet, egy gesztust tart. Együtt alkotják nem csupán a képet, hanem egy jelenlétet is, amely a fény változásával tovább tárul fel.

Szerzőről

A nevem Tijs Dragtsma, a TD Fine Art Studio alapítója.

Művészként azt a folyamatos vágyat hordozom magamban, hogy új látásnyelveket fedezzek fel. Nem a művészetet tekintem fix stílusnak, sokkal inkább egy fejlődő felfedezési területnek, ahol az anyag, a szerkezet, a fény és az érzelem együtt alkot.

A munkám gyakran egy egyszerű kérdéssel kezdődik. Hogyan szólhat egy anyag egy új módon. Hogyan válhat a keménység intimitássá. Hogyan teremthet a precizitás érzelmet. Ez a keresés a minden, amit létrehozok, szíve.

A TD Fine Art Studio keretében minden alkotói test többek saját világgá válik, saját logikával, hangulattal és vizuális identitással. Egyes művek ritmussal, ismétléssel és szerkezettel épülnek fel. Mások hiányból, árnyékból, reflexióból vagy feszültségből lépnek elő. A közös bennük az eredetiség, a tisztaság és az érzelmi jelenlét iránti elkötelezettség.

Féltő a kontraszt iránt. Az erő és a törékenység között. Az irányítás és a megérzés között. Ami látható és ami értelmezésre vár. Célom nem csupán egy kép létrehozása, hanem egy olyan mű létrehozása, amely felkelti a figyelmet, reflexióra késztet és idővel tovább tárja fel önmagát.

A TD Fine Art Studio az a tér, ahol ezek a felfedezések összeérnek. Ez nem csupán egy műhely, hanem egy fejlődő művészeti univerzum, amelyet a kíváncsiság, a pontosság és az a vágy formál, hogy olyan művet hozzon létre, amely egyedi, céltudatos és élő érzést kelt.