Josefina Coderch (1934) - Perfil entre flores

Pictura Subastas bemutatja Josefina Coderch tulajdonában lévő magnificens művét, amely egy elegáns profilból látható nőt ábrázol, virágokkal díszített, finom csipkeruhával és káprázatos nyakkal, amely egy különleges, festői palettát idéző ovális talapzaton van megörökítve. A festmény kiemelkedő technikájával és a reá jellemző kiváló festészeti minőségével bír.

· A keret méretei: 51x57x3 cm.
· A mű méretei: 24x30 cm.
· Olaj a vásznon, kézzel aláírt a bal alsó sarokban, J. Coderch.
· A mű jó állapotú.
· Az alkotás gyönyörű keretben kerül értékesítésre (árverésben ajándékként).

A mű egy exkluzív magángyűjteményből származik Gironából.

Fontos megjegyzés: a mellékelt fényképek a tét leírásának szerves részét képezik.

A kerek kép a IVEX szakképzett szakembere által professzionálisan becsomagolva kerül kiszállításra (https://www.instagram.com/ivex.online/), magas minőségű anyagok felhasználásával, hogy védve legyen. A szállítási ár tartalmazza a professzionális csomagolás és a fuvar költségét.
A szállítás Postán, GLS-en vagy NACEXen keresztül, nyomonkövetéssel fordul elő. Nemzetközi szintű szállítások elérhetők.

------------------------------------------------------------------

Ez a kép a elegáns, profilból ábrázolt nő kifejezetten a paletta-szerű ovális talapzaton induló különleges alakot mutat. A főszereplő nyugodt tekintetét a bal oldal felé fordítva követhetjük nyomon, miközben arca halvány a sötét háttér előtt, finom csipkaréteg és bőséges virágdísz veszi körül. Az alkotás különleges sziluettje intimebb és díszített jellegét erősíti, mintha a figura medálban vagy közvetlenül a művész univerzumához kapcsolódó tárgyban lenne elrejtve.

Az ovális formátum alapvető funkciót tölt be a kompozícióban. A görbe szélek lágyan ölelik a portrét, összpontosítva a nőről alkotott figyelmet, és elkerülve a szokványos vízszintes határok merevségét. Ez a forma a régi prófétálkozó portrékhoz vagy egy festőpaletta mítoszszerű használatához is asszociálhatók. A mű így kettős dimenziót kap: tekinthető egy rendkívül elegáns női képként, és egy egyedi műtárgyként, amely szimbolikusan az alkotó cselekvésére utal.

A szubjektum szinte a teljes középső felületet elfoglalja. A feje kissé megemelve, balra fordulva látható, tiszta és finom profilja. A homlok, az orr, az ajak és az áll finom összefüggő vonalat alkot. Ez a felépítés nyugodt, elmélkedő arcot kölcsönöz az arcának, mintha a nő valami a kompozíción kívül eső dolgot figyelne, vagy saját gondolataiba merülne.

Az arc elevenedése gyöngyházszerű, tejes, zöldes és rózsaszínes árnyalatokkal történik. A bőr tisztasága kontrasztban áll a haj és a sötét háttér sötétjével, így a vonások élesek maradnak. A árnyékok az szemkörnyék, az orr és az áll körül koncentrálódnak, térfogatot adva anélkül, hogy a kifejezésben nyugtalanság támadna. A fény úgy érinti a profilt, hogy finomságot és enyhe etériát kölcsönöz.

A látható szem diszkrét és kissé lejjebb van megvilágítva, ami az introspekció érzetét erősíti. Nem egy kihívó vagy a néző felé forduló tekintet, inkább összeszedett és távolságtartó kifejezés. Ez lehetővé teszi, hogy egy nyugodt, elegáns és önmagában is bizalmas nő képében képzeld el, egy csendes pillanatban csodálva. A személyazonosság értelmezésre nyitva áll, költői olvasatot támogat.

Az ajkak egy kis piros hangsúllyal vannak meghatározva, meleg tónusú jegyet adva az arc világos színeihez. A zárt forma nyugalmat és önfegyeltséget sugároz. Ennek a részletnek a finomsága elkerüli a túlzó gesztusokat és megőrzi a kép intimitását. A orrszárny vonalával és az áll görbületével együtt az ajkak harmonikus, nőies profilt képeznek.

A haj a mű egyik legfeltűnőbb területe. A fej hátsó részén széles, sötét volumenben gyűjtődik, barna, fekete, ibolyás és vöröses fényekkel. Tömege erősen kontrasztál a arc világosságával, így a profil élesen elkülönül. A frizura ápolt megjelenést sugall és az időszerűességet erősíti.

A haj felső részén virágdísz látható, vörös, rózsaszín, fekete, fehér és ibolya árnyalatokból. A virágok úgy tűnnek, mintha összefonódnának a kontyával, apró díszkoronát alkotva. Néhány rózsaszín virágvilág tisztán kivehető, mások a haj és a háttér árnyékában rejtőznek. Ez a dísz romantikát ad, és vizuálisan összeköti a nő fejét a lejtő alján elhelyezett virágokkal.

A virágok bősége különösen a bal oldalon, a váll és a női kebel környékén sűrűsödik. Ott egy dús kis virágcsokor jelenik meg lila, kék, fehér, rózsaszín, sárga és barnás árnyalatú virágokból, zöld levelekkel és sötét szárakkal. Ez a csokor erőteljes színkincset ad és a bal alacsonyabb részt a kompozíció egyik fő látványterületévé teszi.

A virágok nem teljesen önálló csokraként jelennek meg, inkább a nő ruházatának vagy díszítésének kiterjesztéseként. Lehet, hogy ruhadarab díszítésében, kendőben vagy a testéhez simuló virágsalátában találhatók. Ez a kettősség érdekességet ad a portrénak, mivel lehetővé teszi, hogy a növényzet a textilekkel összeolvadjon, s egy álomszerű képet alkosson.

A jobb oldalon szintén több rózsaszín, ibolya, fehér és zöld virág látható. Ezek egyensúlyban tartják a baloldali virágkonstrukciót és kiterjesztik a díszítést az egész alsó területre. Kisebbek és szétszórtabbak, mégis segítik a főalak körvonalainak keretezését és az összkográfikai színfoltot.

A ruházat világos tónusai és a részletek gazdagsága kiemeli az eleganciát. A felső részben fehér, tejes, gyengén szürke és zöldes, a bőrrel és a hátteret megvilágító területekkel közvetlenül összefüggő színek uralkodnak. A mellkason egy tág, finomnak tűnő háromszög alakú elem figyeli a tekintetet a nyak felé.

A csipkés nyak (csipkeruha) az egyik legfinomabb részlet a műben. A mintázat apró kivágott formáiból, csipkés szél- és ismétlődő motívumokból áll, így könnyed, díszes felületet ad. A nyak körül emelkedik, majd a kebel közepére nyúlik, hangerőt és megkülönböztetést adva. Fehér-szürkés árnyalatai kontrasztban állnak a ruházat alábbi tónusaival.

A csipke elrendezése fokozza a nyak függőleges hatását és kiemeli a póz eleganciáját. A főhős fejét egyenesen tartja, a vállak enyhén dőlnek, nemes, mégis természetes tartást sugározva. A díszes nyak átmenetként funkcionál a arc világossága és a ruházat sötétebb részei között, egyértelműen szervezve a kompozíció középső részét.

Az alsó területen szélesebb felületek jelennek meg szürke, fekete, sötétzöld és fehér árnyalatokban. Ezek a formák bő ruházatú, bő ujjú öltözetet sugallnak, talán egymásra helyezett textilek vagy díszítő elemek kíséretében. Az ujjak ívásának görbült kontúrjai követik az ovális talapzat formáját, vizuálisan befejezve a portrét, hogy a test ne legyen hirtelen megszakítva.

A jobb oldali ujj egy nagy sötét görbére nyúlik a körív alsó széléhez, fehér és kékes finom fényvisszaverődések jelzik az összehúzódásokat és fényváltozásokat. A bal oldalon egy másik sötét terület ad alapot a virágoknak, és kontrasztot teremt a nyak és az arc világosságával.

A háttér egy sötét, barna, szürke, fekete, tompított zöld és ibolyás árnyalatokból felépülő atmoszférát alkot. Nem egyértelműen beazonosítható helyiséget vagy tájat ad meg, így a figyelem teljes mértékben az alakra összpontosul. Az architektúra vagy táj elemeinek hiánya az időtlen jellegnek ad teret, mintha a nőcske megjelenne egy olyan térben, amely kizárólag az ő jelenlétére szentelt.

Néhány részben a háttér világosabb, a arcot és a vállakat övező területeken. Ezek a zöldes, tejes és sárgás árnyalatok lágy ragyogást adnak, elválasztva az összképtől. A megvilágítás forrása nem egy konkrét pontból érkezik, hanem körkörösen oszlik el, kiemelve az arcvonásokat, a csipkét és a virágokat.

A világosság és a sötétség közötti kontraszt a kompozíció egyik fő vizuális eszköze. Az arc és a nyak erőteljesen kiemelkednek, míg a haj, az ujjnyi részletek és a háttér bizonyos részei az árnyékban maradnak. Ez a feszültség mélységet ad, és egy rejtélyes, finom és kissé teatralitásba hajló jelenlétet kölcsönöz a nőnek.

A színpaletta visszafogott tónusokat ötvözi kis színes csapásokkal. A barnák, szürkék, feketék és tompa zöldek elegáns alapot adnak, míg a virágok vörös-, ibolya-, rózsaszín-, kék- és sárga pigmentjei élénkítik az összképet. Ezek a színi akcentusok nem harsányak, inkább a forma körül kiegyensúlyozottan oszlanak el.

A kompozíció vonzó aszimmetriát tart fent. Az arc balra néz, ott koncentrálódik a legnagyobb virágcsoport, míg a jobb oldal a haj, a sötét háttér és egy nagy ujjú ruha uralja. A profil előtti tág tér lehetővé teszi, hogy a nő tekintete kilégjen, és megnő a szemlélő áhítata.

A díszítés ellenére az arc marad a portré érzelmi központja. A virágok, a frizura, a csipke és a textíliák keretet adnak, amely kiemeli az arcvonások nyugalmát. Semmi sem zavarja meg teljesen a főszereplő kifejezését, amelynek csendes jelenléte rendez és értelmet ad minden körülötte lévő elemnek.

A kerek formátum és a profil összekapcsolása az ókori medálokra és intim portrékra emlékeztet, amelyeket a személy emlékének megőrzésére terveztek. A palettaszerű kinézet azonban személyesebb és kreatívabb jelleget kölcsönöz. Úgy tűnik, mintha a hagyományosan színek előállítására használt eszköz egy autonóm művé vált volna, formájában utalva a művészeti alkotás folyamatára.

Ez a különös formátum több lenne, mint egy hagyományos portré. A talapzat görbülete a fejhez, a vállakhoz és az ujjakhoz alkalmazkodik, szoros egységet alkotva a képpel és a tárggyal. A nő teljes mértékben mintha az ovális belsejében élne, miközben a virágok és az anyagok követik kontúrját a szélek felé.

A főszereplő olyan alaknak adható, amely a szépséghez, az eleganciához és a szemlélődéshez kapcsolódik. A virágok érzékenységet és múlást idéznek elő; a csipke a finomságot; a távoli pillantás pedig a rejtélyt. Ezeknek az elemeknek az összessége egy idealizált női képet teremt, amely a személyes portré és a költői felidézés között helyezkedik el.

Érdekes párbeszéd is létrejön a téma finomsága és a háttér intenzitása között. Az arc nyugalmát a sötét tónusok és a kissé elmosódott formák mély érzelmi tartalmat kölcsönöznek. A virágok életet és színt visznek az összképbe, de egyes virágok összeolvadnak az árnyékokkal, utalva a szépség, az emlékek és az idő múlásának összetartozására.

Összességében ez a gyönyörű kép a profilból nézett nő elegáns portréját mutatja egy eredeti ovális talapzaton, amely világosan a festő palettáját idézi. Nyugodt, fényes arca, a virággal díszített bonyolult haj, a finom csipkeruha és a bőséges virágdísz mélyen kifinomult és titokzatos képet alkot. A sötét háttér, a bőr tisztasága és a piros, ibolya, kék és sárga színek akcentusai közti harmónia intimebb elmékhez szóló megidézést ad az ecsettel megalkotott művéréshez.