Robert Capa (1913–1954) - Last Man Dead, Leipzig 1945

Utolsó halott, Lipcse 1945
Robert Capa a második világháború legkifejezőbb képeinek nevezte őket. A fényképész egy fresh arcú százados portréját készítette a Lipcse egyik erkélyén, aki egy nehéz gépfegyverrel készült felvételre készült fel, mire a katona felállt a padlóra. 1945. április 18-án, a konfliktus utolsó napjaiban, ki volt találva, és meglőtték egy német mesterlövész golyói, megölve.
Capa egy erkélyablakon keresztül lépett be a lakásba, hogy a halottat fotózhassa, aki az ajtóban hevert, fején egy kifosztott Luftwaffe juhbőr sisak. A későbbi fényképsorozat a halott katonán történő vérrög gyors terjedését mutatja a parkettán, miközben más GI-k gondoskodtak róla és társa átvette a helyét a géppuskán.
„Tiszta, valahogy gyönyörű halál volt, és a háborúról ezt az élményt emlékszem a leginkább,” mondta két évvel később egy rádióinterjúban.
Robert Capa, született Endre Ernő Friedmann (Budapest, 1913. október 22. – Vietnámban, Thái Bình tartomány, 1954. május 25.)
Friedman politikai elnyomás elől menekült Magyarországon, fiatalkorában Berlinbe költözött, ott egyetemen tanult. Részmunkaidőben darkroom-asszisztensként dolgozott, majd a német fotóügynökség, a Dephot állandó fotósává vált. Tanúja volt Hitlert hatalomra kerülésének, ami miatt Párizsba költözött, ahol találkozott és együtt dolgozott professzionális partnerével, Gerda Taróval, és ők külön-külön kezdték meg publikálni munkáikat.
Később öt háborút dokumentált: a spanyol polgárháborút, a második kínai–japán háborút, a második világháborút Európában, az 1948-as Arab–izraeli háborút és az első indokínai háborút; fényképeit fő magazinok és újságok közölték.
1947-ben a második világháború képben történő megörökítéséért Dwight D. Eisenhower amerikai tábornok a Szabadság Medáljával tüntette ki Capát. Ugyanabban az évben Capa társalapítója volt a Magnum Photosnak Párizsban.
Életrajzát alaposan leírják a Wikipédia oldalán
https://en.wikipedia.org/wiki/Robert_Capa