Matteo Ciffo - Frammenti - Tritone

05
napok
15
óra
05
perc
12
másodperc
Jelenlegi licit
€ 380
Minimálárral egyezik
Giulia Resti
Szakértő
Galéria becslés  € 1 300 - € 1 600
IT
380 €

Catawiki Vevővédelem

A befizetést biztonságban megőrizzük, amíg a termék kézbesítése meg nem történik. Részletek megtekintése

Trustpilot 4.4 | 139520 vélemény

A Trustpilot-on kiváló értékelésű.

Ma Matteo Ciffo kortárs szobra (Olaszország, 1987), Frammenti - Tritone, 2026, kiadás 1/8, aláírt és tanúsítvánnyal hitelesített, hideg fúziós márványport és kőből, 26 cm szélesség, 40 cm magasság, 16 cm mélység, 6,5 kg súly, kiváló állapotban, színek bézs, barna, szürke, kék és piros, a művész közvetlenül értékesíti.

AI-támogatott összefoglaló

Leírás az eladótól

- Matteo Ciffo (Olaszország - 1987) kortárs szobrászata. Cím: Fragmentumok-Trítón
- Év: 2026. Kiadás: 1/8 - Aláírva és hitelesítve a művész által, hitelesítő tanúsítvánnyal
- Anyag: hidegfúvásos megolvasztás márványporból és kőből
- Kiváló állapotban


FRAMMENTI KOLLEKCIÓ

A klasszikus szobrászattal való összevetés a kollekció központi elemét képezi. Azok a formák, melyek historikusan a tökéletesség, az örökkévalóság és a kollektív memória eszméjéhez kötődnek, kiindulópontként szolgálnak, és egy fragmentálódási és újradefiniálási folyamaton mennek keresztül.
A forma többé nem stabil egységként értelmezhető, hanem átmeneti állapotként. Megszakítják, szétbontják és összerakják, feltárva saját ingatag természetét. A térfogat kinyílik, blokkokra és törmelékre válik szét, új szerkezetet teremtve, amelyben az idő többé nem rejtőzik, hanem látható elemré válik.
Ez a feszültség megszünteti a tökéletesség abszolút állapotának eszméjét. Ami örökkévalónak tűnik, megmutatja saját sebezhetőségét. A klasszikus forma megmarad, de átalakítva: többé nem a halhatatlanság szimbóluma, hanem az idő által átszített jelenlét, amely a változásnak van kitéve és egy új dimenzióba kerül vissza.


MATTEO CIFFO

Biellában született 1987-ben, az 2007-es évtől anyagra, annak átalakulására és a megőrzött memóriára összpontosító kutatást folytat. Munkám közvetlen kapcsolaton alapul értékes és összetett anyagokkal, mint a márvány- és kőpor, természetes pigmentek, örmény földek, oxidok és fémek. Nem pusztán kifejezési eszközként kezelem ezeket, hanem élő jelenlétekként, az idő, a történelem és a újjáéledés lehetőségének hordozóiként.

Egy rutinszerűbbnek gondolt, ám szobrászatnál inkább szertartásos folyamaton: a kő újjászületése által vezetett kéz által. A gyakorlat abból az észlelésből és vágyból születik, hogy visszaadja az életet annak, amit összetörtek, elhagyatottak vagy feledésbe merült. Fragmentumok és hulladékok, gyakran más szobrászok munkájából származók, nyersanyaggá válva az én alkotásaim alapanyagává válnak.

Olyan anyagokról van szó, amelyek már magukban hordoznak egy történetet. Szétbontom őket, majd újra összeállítom, olyan formákat hozva létre, amelyek már nem tartoznak az előző állapotukhoz, hanem egy új állapothoz. Minden mű egyensúlyból, a veszteség és újjászületés közötti törékeny egyensúlyból születik, a memória és a lehetőség között, láthatóvá téve annak a pillanatát, amikor az anyag abbahagyja volt önmaga és valami mássá válik.

Az út egy átalakulás alakját ölti, amely felülmúlja a hagyományos szobrászatot, közelítve egy szinte alchemiás dimenzióhoz. Olyan anyagokat használok, amelyek már léteztek, szétbontom és újra összerakom, hogy új formákat és identitásokat hozzak létre. Minden alkotás a megsemmisítés és a regeneráció közötti feszültségből, a veszteség és a memória közötti kapcsolódásból születik, láthatóvá téve egy állandó változás állapotát.

A kutatás olyan anyagokkal néz szembe, amelyek mély ellentmondást testesítenek meg: látszólag örökkévalók és szilárdak, ugyanakkor érzékenyek és sebezhetőek. Ami látszólag megmásíthatatlannak tűnik, instabil természetet tár fel, képes reagálni, oxidálódni és idővel átalakulni. Ez a helyzet az anyagot a munka aktív részévé teszi, folyamatos párbeszédbe vonva az idővel és a környezettel.
A tökéletesség helyet ad a törékenységnek, és az örökkévalóság élő, emberi tapasztalattá válik. Az anyag nem alárendelt, hanem társszerzővé válik, felületen megtartva a gesztus, a folyamat és saját evolúciójának nyomait.

Önképzésként saját utamat kísérletezéssel, megfigyeléssel és hallgatással építettem fel. A megközelítés nem a kontrollra, hanem az anyag kísérésére a változás útján irányul. A formák, amelyek létrejönnek, tükrözik az emlékezet működését: olyan szerkezetek, ahol a fragmentumok, nyomok és hiányok együtt élnek és regenerálódnak.

Ez a gyakorlat a anyagot élő archívumként vizsgálja. A szobrok olyan jelenlétként jelennek meg, amelyek a romlás és újjászületés között lebegnek, a fennmaradás és a változás között, visszaadva az anyagnak egy mélyen kortárs és emberi dimenziót."

- Matteo Ciffo (Olaszország - 1987) kortárs szobrászata. Cím: Fragmentumok-Trítón
- Év: 2026. Kiadás: 1/8 - Aláírva és hitelesítve a művész által, hitelesítő tanúsítvánnyal
- Anyag: hidegfúvásos megolvasztás márványporból és kőből
- Kiváló állapotban


FRAMMENTI KOLLEKCIÓ

A klasszikus szobrászattal való összevetés a kollekció központi elemét képezi. Azok a formák, melyek historikusan a tökéletesség, az örökkévalóság és a kollektív memória eszméjéhez kötődnek, kiindulópontként szolgálnak, és egy fragmentálódási és újradefiniálási folyamaton mennek keresztül.
A forma többé nem stabil egységként értelmezhető, hanem átmeneti állapotként. Megszakítják, szétbontják és összerakják, feltárva saját ingatag természetét. A térfogat kinyílik, blokkokra és törmelékre válik szét, új szerkezetet teremtve, amelyben az idő többé nem rejtőzik, hanem látható elemré válik.
Ez a feszültség megszünteti a tökéletesség abszolút állapotának eszméjét. Ami örökkévalónak tűnik, megmutatja saját sebezhetőségét. A klasszikus forma megmarad, de átalakítva: többé nem a halhatatlanság szimbóluma, hanem az idő által átszített jelenlét, amely a változásnak van kitéve és egy új dimenzióba kerül vissza.


MATTEO CIFFO

Biellában született 1987-ben, az 2007-es évtől anyagra, annak átalakulására és a megőrzött memóriára összpontosító kutatást folytat. Munkám közvetlen kapcsolaton alapul értékes és összetett anyagokkal, mint a márvány- és kőpor, természetes pigmentek, örmény földek, oxidok és fémek. Nem pusztán kifejezési eszközként kezelem ezeket, hanem élő jelenlétekként, az idő, a történelem és a újjáéledés lehetőségének hordozóiként.

Egy rutinszerűbbnek gondolt, ám szobrászatnál inkább szertartásos folyamaton: a kő újjászületése által vezetett kéz által. A gyakorlat abból az észlelésből és vágyból születik, hogy visszaadja az életet annak, amit összetörtek, elhagyatottak vagy feledésbe merült. Fragmentumok és hulladékok, gyakran más szobrászok munkájából származók, nyersanyaggá válva az én alkotásaim alapanyagává válnak.

Olyan anyagokról van szó, amelyek már magukban hordoznak egy történetet. Szétbontom őket, majd újra összeállítom, olyan formákat hozva létre, amelyek már nem tartoznak az előző állapotukhoz, hanem egy új állapothoz. Minden mű egyensúlyból, a veszteség és újjászületés közötti törékeny egyensúlyból születik, a memória és a lehetőség között, láthatóvá téve annak a pillanatát, amikor az anyag abbahagyja volt önmaga és valami mássá válik.

Az út egy átalakulás alakját ölti, amely felülmúlja a hagyományos szobrászatot, közelítve egy szinte alchemiás dimenzióhoz. Olyan anyagokat használok, amelyek már léteztek, szétbontom és újra összerakom, hogy új formákat és identitásokat hozzak létre. Minden alkotás a megsemmisítés és a regeneráció közötti feszültségből, a veszteség és a memória közötti kapcsolódásból születik, láthatóvá téve egy állandó változás állapotát.

A kutatás olyan anyagokkal néz szembe, amelyek mély ellentmondást testesítenek meg: látszólag örökkévalók és szilárdak, ugyanakkor érzékenyek és sebezhetőek. Ami látszólag megmásíthatatlannak tűnik, instabil természetet tár fel, képes reagálni, oxidálódni és idővel átalakulni. Ez a helyzet az anyagot a munka aktív részévé teszi, folyamatos párbeszédbe vonva az idővel és a környezettel.
A tökéletesség helyet ad a törékenységnek, és az örökkévalóság élő, emberi tapasztalattá válik. Az anyag nem alárendelt, hanem társszerzővé válik, felületen megtartva a gesztus, a folyamat és saját evolúciójának nyomait.

Önképzésként saját utamat kísérletezéssel, megfigyeléssel és hallgatással építettem fel. A megközelítés nem a kontrollra, hanem az anyag kísérésére a változás útján irányul. A formák, amelyek létrejönnek, tükrözik az emlékezet működését: olyan szerkezetek, ahol a fragmentumok, nyomok és hiányok együtt élnek és regenerálódnak.

Ez a gyakorlat a anyagot élő archívumként vizsgálja. A szobrok olyan jelenlétként jelennek meg, amelyek a romlás és újjászületés között lebegnek, a fennmaradás és a változás között, visszaadva az anyagnak egy mélyen kortárs és emberi dimenziót."

Részletek

Korszak
2000 után
Eladta
Közvetlenül a művésztől
Ország
Olaszország
Style
Kortárs
Anyag
other, Kő, Márvány
Művész
Matteo Ciffo
Műalkotás címe
Frammenti - Tritone
Aláírás
Szignált
Példány
1/8
Év
2026
Szín
Barna, Bézs, Kék, Piros, Szürke
Állapot
Kitűnő állapotú
Height
40 cm
Width
26 cm
Depth
16 cm
Súly
6,5 kg
OlaszországEllenőrzött
38
Eladott tárgyak
100%
pro

Hasonló tárgyak

Önnek ajánlott:

Modern és kortárs művészet