Stefano Nurra - Geometrie di volo

Ezzel a művel a művész stilisztikai nyelve elhagyja a játéktereket, hogy megnyíljon az ég hatalmas volta előtt, miközben megőrzi a maga összegző, anyagra és grafikai szintézisre épülő jellegét. A vászon mély égkékbe burkolódzik, egyenletesen felvitt rétegben, hogy visszaadja a sűrű és végtelen atmoszférának érzését. A festmény szobrászati összetevője maga a kép szerkezetét alakítja: egy anyagi kiemelkedések sorozata átvágja a felületet diagonálisan, felidézve a szelek rétegződését, a felhők háromdimenzionalitását vagy a magas égbolti levegőáramlatokat. Ezek a pasztózus határok megkötik a fényt, és finom árnyékjátékot teremtenek, átalakítva az eget egyszerű háttérből egy valódi tapintható architektúrává. Alkalomhoz illő középponttal lebeg a mű középpontja: egy fehér, utas repülőgép mikro-figurája. Aprólékosan kidolgozott, a jármű átvágja a festékmasszát, mögötte fehér kondenzcsíkot hagyva maga után, amelyet vízszintes és élénk spatulázással vitt fel. A repülőgép írásos precizitása, a pasztaszerű kondenzcsík energiája és a kék téglalap végtelensége utazást idéző, szuggesztív metaforává alakítja az isolációt, az emberi pályát és a határok átlépését.”} }｜{