Max Ackermann (1887–1975) - Akzentreihe

Max Ackermann (1887–1975)
„Akzentreihe“, 1973

Színes szitanyomat papíron/büttenen
A lap mérete kb. 69,6 × 49,5 cm, ábrázolás kb. 50 × 32,5 cm
Wekverzeichnis Bayer/Enßlin-List, S 7310 ff.
Kiadás: 100 példány
Nyomtatva: Hans-Peter Haas, Korntal

A 1973-ban keletkezett „Akzentreihe“ példázza Max Ackermann késői alkotói tevékenységének irányát. Ebben a műben hosszú évekig tartó absztrakt törekvése összeszűkül egy világos, szerkezetes és egyben dinamikus hatást keltő kompozícióvá.

Ackermann a német absztrakt művészet egyik jelentős útmutatója. Nem a látható világot ábrázolja, hanem színből, vonalból, felületből és geometriai formából álló önálló képi nyelvet fejleszt ki. Döntő nem az egyes motívum, hanem az elemek egymáshoz viszonyított kapcsolata. A „Akzentreihe“ cím már utal erre a kompozíciós gondolatra: a színes és geometriai formák úgy jelennek meg, mint egyes impulzusok, melyek a felületen belül egy ritmikus egészképpen kapcsolódnak össze.

A kompozíció az összhang és a mozgás közötti kiegyensúlyozott váltakozásból él. Tiszta geometriai formák találkoznak intenzív színsávokkal, ezzel feszültséget és dinamizmust teremtve. Az egyes elemek nem izoláltan sorakoznak egymás mellett, hanem úgy tûnik, hogy egymással korespondálnak, kölcsönhatásban állnak, és a képmezőn belül újabb hangsúlyokat hoznak létre.

Fontos szerepe van a formák közötti szabad területeknek is. Nyugvópontokat teremtenek és egyben felerősítik a színes akcentusok hatását. Így a redukált forma-nyelv ellenére is élő képi tér jön létre, ahol a feszültség, a ritmus és az egyensúly összefonódik.

A színenkénti szitanyomásként való kivitelezés megerősíti Ackermann színhasználatában következetes módszerét. A szitázási eljárás különösen tiszta és intenzív visszaadást biztosít a színerdőkre. A szín nem csupán a geometriai formák kiegészítéseként jelenik meg, hanem önálló, a kompozícióban hordozó funkciót is betölt.

A munka csak két évvel Ackermann halála előtt keletkezett, és így egy olyan szakaszba esik, amikor művészete egyre tömörebbé vált, és a lényegi ábrázolási elemekre koncentrált. Különösen világosan mutatkozik itt a hosszú életúton kialakult ritmus- és zenei struktúrák iránti elkötelezettsége. A formák és a színek olyan vizuális akcentusokká válnak, amelyek – hasonlóan a hangokhoz egy zenei kompozíción belül – önálló összhangot alkotnak.

A „Akzentreihe“ különböző aukciós és műkereskedelmi kontextusokban dokumentált. A kiadás 100 példányt számlál; emellett fellelhető egy „E.A.“ jelzésű művészi példány is.

Precíz formanyelvével, intenzív színhatásával és kifejezetten ritmikus felépítésével a „Akzentreihe“ hatásosan tolmácsolja Ackermann későbbi absztrakt művészetének jellegzetes jellemzőit.

Kiszállítás jól becsomagolva, biztosítva és nyomkövető számmal a DHL-en keresztül."