Tijs Dragtsma (1992) - Echo Tommy Shelby

Echo Tommy Shelby egy kortárs műalkotás a kimerültségről, amely páncélt formál, kontrollált veszély és egy olyan csend, amely több mond el, mint bármilyen szó.

Tommy Shelby nem emeli a hangját. Nem is kell neki. Van benne egy olyan mozdulatlanság, amely a túlélésének, annak, amit végzett, és ami még lehetséges benne, teljes súlyát tartja. A szemek semmit nem árulnak el. Ez a hatalom.

A kép nem a festék vagy a nyomtatás révén érkezik. A megjelenés a leválasztódásból születik. Az akrilüvegben végzett kontrollált karcolások feszültségben tartják a portrét, a fényt egy szögből megragadják, előre hozva az arcot, majd visszaengedik árnyékba, ahogy a néző elfordul. A lapos sapka szélein kikopik. A tekintet tart. A szúrás és a nyugalmasság kölcsönösen átveszi a helyét minden mozdulatnál.

Távolról nézve a kompozíció monumentálisnak tűnik. A visszafogott keretezés, a bőrrétegek átvilágítása és a mély környező sötétség összhangja egy egyértelműen jelenlevő portrét ad. Közelebb lépve pedig ez a jelenlét kiárad egy kontrollált felületi károsodás mezőjévé, minden jel pontos, a figura a feltűnés és eltűnés között függ.

Van benne valami helyes ebben a médiában ehhez a témához. Tommy Shelby olyan férfi, akit a meg nem tagadható döntései formáltak, a mélyre ható jelek által, amelyek a felszín alatt maradtak. A karcolások nem díszítik őt. Tükrözik valamit, ami már ott volt.

Nincs festék. Nincs nyomat. Nincs tintafolt. Ez a munka folytatja az Art with Scratch sorozatot a Tijs Dragtsma által, amelyben a képalkotás a kontrollált felületi károsodás révén jön létre, nem pedig pigment vagy nyomat által. Olyan vizuális nyelv, ahol a károsodás nem pusztítás, hanem struktúra.

"A fény megtalálja, amit a csend tart."

A Art with Scratch-ről

Az Art with Scratch egy olyan testülete a műveknek, amelyben a képet nem rajzolják meg, hanem kioldják. Lépésenként faragva a mély fekete felületbe, minden munka számtalan precíz karcolat révén születik, amelyek megragadják a fényt és formát adnak a sötétségből.

Távolról nézve a kép majdnem fényképszerűnek tűnik. Erőteljes, felismerhető és jelenléttel teli. Közelről viszont a mű sűrű jelmezmezővé oldódik szét. Finom, törékeny és majdnem súlytalan. Ami korábban szilárdnak tűnt, most a vonalak finom hálójává válik, minden egyes mozdulat szándékos gesztus, amely elengedhetetlen az egészhez.

A fény nem hozza létre a képet. A fény élesíti azt. A fekete felület elnyel, míg a karcolt vonalak visszatükröződnek. Ahogy a fény a felületen keresztül mozgik, a kép lélegzik. Egy szögből a figura tisztán és körvonalazottan áll. Egy másikból megpuhul és visszaáll a sötétség felé, ahonnan jött, soha el nem tűnve. Fókuszált reflektor fény alatt a kontraszt mélyül, és a kép szoborszerű, szinte fénylő minőséget ölt.

Mi teszi ezt a médiumot oly vonzóvá ebben a médiumban? A csendes feszültség. A karcolás aktusa közvetlen és visszafordíthatatlan. Minden vonal döntés, amit meg lehet tagadni. Mégis az eredmény nem rideg. Intim, atmosferikus és mozgással teli. A keménység lágyulássá válik. A pusztítás teremtéssé. A hiány jelenlétté.

Olyan műveknél, mint ez a portré, a figura soha nem áll teljesen rögzítve. A vonal, a fény és az árnyék kölcsönhatásában a kép nézőpont és hangulat függvényében változik. Bizonyos pillanatokban a téma úgy tűnik, mintha a fekete mezőből lépne elő. Máskor pedig visszabillen a nyugalom felé. Ebben a mozgásban, a éles és a nyugodt között él a mű.

Ahogy minden idő nyomot hagy a felületen, úgy ez is magában hordozza saját csendes életét. Minden karcolat megőriz egy pillanatot, egy lélegzetet, egy gesztust. Együtt alakítanak nem csupán egy képet, hanem egy jelenlétet, amely a fény változásával tovább tárul fel.

A művészről

A nevem Tijs Dragtsma, a TD Fine Art Studio alapítója.

Művészként állandó vágy hajt, hogy új vizuális nyelveket fedezzen fel. Nem úgy tekintek a művészetre, mint egy rögzített stílusra, sokkal inkább mint egy fejlődő felfedezési területre, ahol az anyag, a szerkezet, a fény és az érzelem összejön.

Munkáim gyakran egy egyszerű kérdéssel kezdődnek. Hogyan beszélhet egy anyag új módon? Hogyan válhat a keménység közvetlenséggé? Hogyan teremthet a precizitás érzelmet? Ez a keresés fekszik minden, amit alkotok középpontjában.

A TD Fine Art Studio-n belül minden műtárgyvilág a saját világként közelíthető meg, saját logikával, hangulattal és vizuális identitással. Néhány mű a ritmus, a ismétlés és a struktúra által épül. Mások a hiány, az árnyék, a reflexió vagy a feszültség révén jönnek létre. Ami összeköti őket, az az eredetiség, a tisztaság és az érzelmi jelenlét iránti közös elkötelezettség.

Csodálatom van az ellenpontosítással. Az erő és a törékenység. Az irányítás és az érzelem között. Ami látható és ami nyitva van az értelmezésre. Célom nem csupán egy képet létrehozni, hanem egy olyan művet alkotni, amely megragadja a figyelmet, elgondolkodásra hív és idővel tovább tárul fel.

A TD Fine Art Studio az a tér, ahol ezek a felfedezések összeérnek. Nem csupán egy műhely, hanem egy fejlődő művészi univerzum, amelyet a kíváncsiság, a precizitás és az a vágy formál, hogy olyan művet hozzon létre, amely egyedi, megfontolt és eleven.