Gianfranco Zenerato - METAPHYSICAL MOUSE

INVESZTŐKÉRTI LEHETŐSÉGEK MÁNIA-ÉS VÁSÁRUTORI KOLLÉCIÓZÓKNAK

A kortárs művészek között az egyik legnagyobb elismerésnek és leggyorsabban növekvő keresletnek örvendő alkotóként a Catawiki-on Gianfranco Zenerato már több mint 180 nemzetközi gyűjteményes bizalmát nyerte el.

Adj a gyűjteményedhez egy exkluzív és megkülönböztető művet, amely értékelni tudja a művészeti örökséged presztízsét!

- 225 eladott mű
- 100% pozitív visszajelzés
- 90 hitelesített vélemény

www.zenerato.com

Nemzetközi archiválási igazolás - a szerző által aláírt hitelesítési igazolás
Kézzel festett, egyedülálló mű - teljes méretek kerettel 40x30x6,5 cm - akril és fémtinták vásznon - 2024
Kártyára erősítve készen lógni - kiváló minőségű LARSON-JUHL RUBENS fa keret, nemzetközileg elismert a finom és tartós keretek gyártásáért.

MIÉRT ÉRDEMES GIANFRANCO ZENERATO MŰVÉREN GYŰJTENI

✓ Több mint 35 év szakmai karrier
1990-től aktív, Gianfranco Zenerato idővel sajátos, könnyen felismerhető és a gyűjtők és művészeti kritikusok körében elismert nyelvet alakított ki.

✓ Több mint 600 kiállítás és művészeti esemény
Állandó jelenlét a hazai és nemzetközi művészeti életben, évtizedes kiállítási tevékenységgel felépített jelenlét.

✓ Több mint 500 díj és elismerés
Olyan útmutató útvonal, amelyet intézmények, kritikusok és kulturális szervezetek díjaztak, értékét és minőségét elismerve.

✓ Művek magán- és közgyűjteményekben
Képei Olaszországban, Európában, Amerikában és Ázsiában gyűjtemények részét képezik, megerősítve a nemzetközi érdeklődést munkája iránt.

✓ A kritika által elismert
Művészeti kutatásait kiemelkedő kritikusok és művészettörténészek elemezve és bemutatva: köztük Paolo Levi, Giammarco Puntelli, Sandro Serradifalco, Giorgio Grasso és számos más szakember.

✓ Egyedi és azonnal azonosítható stílus
Zenerato művei ötvözik a figuratív hagyományt, a szimbolizmust és a kortárs kortápot. Minden festmény egy történetet mesél el, és a nézőt személyes, mindig új értelmezésre hívja.

✓ Magas technikai minőségű alkotások
A részletekre adott nagy figyelem, az összhatás és a színpad nagyságos intenzitású vizuális és gyűjtői hatást kölcsönöz minden munkának.

✓ Nem csak dekoráció
Minden alkotás egy több évtizedes szakmai tevékenység során kifejlesztett kutatási útból születik, és a szerző művészi látásának összegzése.

GYŰJTŐK SZÁMÁRA SZÓRAK

Gianfranco Zenerato művészeti alkotásának megvásárlása azt jelenti, hogy egy olyan eredeti munkát szerez, amelyet egy hosszú karrierrel, több száz elismeréssel és nemzetközi kollekciókban való erős jelenléttel rendelkező művész készített.

Egy olyan mű, amelyet nemcsak ma érdemes csodálni, hanem hosszú távon megőrzi művészeti, kulturális és gyűjteményi értékét.

Metafizikus Egér: Az hybridizáció ontológiája

"Metaphysical Mouse" egy festészeti vizsgálatként jelenik meg a technológiai tárgy metamorfózisáról, egy metafizikai felfüggesztettségi dimenzióba helyezve, amely az dechirichiana örökségére utal. Az egér ikonikus digitális korszak jelképes eszköze átalakul egy hibrid entitássá, amely egyszerre organikus és mechanikus, az ember és a mesterséges közötti ozmózis folyamatát idézve.

A mű megkérdőjelezi a mindennapi használati tárgy észlelését, felhasználási funkcióját feloldva és egy új ontológiát adva neki: a matériák felülete utal a szenzibilis és a virtuális immateriális dimenzió közötti rövidzárlatra, míg az energiaáramok és a pulzáló szem fokozzák a jelképes töltést. A chiaroscuro használata és a térbizalmasság idegenség-érzetét keltő hatást eredményez, amely a témát egy meghatározhatatlan időbe helyezi, a múlt és a jövő közti limbo-ba.

A transzfiguráció révén a mű elgondolkodtat az eszköz autonómiájáról a poszt-digitális korban: az egér már nem csupán az emberi akarat kinyújtott hossza, hanem saját jelenléttel rendelkező entitás, egy poszt-humán teremtmény, amely a funkcióján túl létezik. A "Metaphysical Mouse" így szintaktikus határként jelenik meg, egy kép, amely a technológiával való viszonyunkat mélyebb értelemben, ügynökség, identitás és transzcendencia szempontjából vizsgálja.

FONTOS MEGJEGYZÉS A KÍNÁLÓKNAK, AKIK AZ EGYESÜLT EURÓPA GAZDASÁGI TÉRÉN TÚL VANNAK
Külföldre szállítás az EU-n kívüli országokba lehetséges, de a bonyolult bürokratikus eljárások (miniszteri engedélyek, vámügyletek stb.) miatt további költségek merülnek fel, amelyeket a hirdetésben megadott szállítási díjak már tartalmaznak.
Hasonló okokból a szállítási határidők a szokásosnál hosszabbak lehetnek.
Köszönjük a megértést.

GIANFRANCO ZENERATO (Szakmai Művész - Olaszország)

1990-től aktív, művészeti pályafutása során több mint 600 művészeti eseményen vett részt, országos és nemzetközi elismeréseket kapott alkotásai minőségéért. Több mint 500 díja van, amely hazai és nemzetközi köz- és magángyűjteményekben gazdagítja Olaszországot, Európát, Amerikát és Ázsiát. Olasz mesterekkel, például Antonio Nunziante-vel, Athos Faccincani-val, Alfonso Borghi-vel, Giuseppe Menozzi-vel, Giampaolo Talani-val, Saturno Buttò-val együtt is kiállított.

Jelenleg együttműködik a neves művészeti kritikus Prof. Giammarco Puntelli-val.

Néhány vélemény a neves szakértőktől:

Gianfranco Zenerato a hetvenes évek művészi irányzata, amely szigorú szociális üzeneteket közvetített, egy olyan korszak része, amelyben a haladás és a modernitás különböző színű érzelmeket keltenek, és Zenerato a művészettörténet új megfogalmazását adja, amely ötvözi a kutatást és a kísérletezést. (Paolo Levi)

Az ilyen képek például a szépség gondolatának meditációjára invitálnak egy halotti természet, egy virág és egy fiatal nő vonatkozásában. Ezek a csendes képek klasszikus esztétikát sugallnak, amely megszakítja a modern, szürke világ által keltett tompaságot és a múlzási vágyat. (Paolo Levi)

Ebben a nyugtalanító, de nyilvánvaló vizuális üzenetben a szín- és formaelemek közötti dialógus kifejező erőket és a mesterség finomságát bizonyítja. A modern virágok, gyümölcsök és a kortárs technológiai tárgyak kombinációja izgalmas keveréket alkot. (Stefania Bison)

Gianfranco Zenerato narratívát dolgoz ki, amely fokozatosan felfedi a termékeny képzelet végtelen lehetőségeit, rendezett belső folyamatok szerint. Művei nem feltétlenül surrealista alkotások, sokkal inkább a bennünket körülvevő valóságot festik meg egy rendkívül szimbolikus és kommunikációs céllal. (Sandro Serradifalco)

Ez a Zenerato-kép technikailag jól szerkesztett, finom és gazdag felépítésű; a valóságot egy látó álmodó elméjéből építi fel. Műveinek nagy szcenikus komponense van, és a nézők közül talán még nem döntötték el, hogy az alkotó milyen értelmet adott ezeknek az üzeneteknek. Valójában szimbólumokkal és utalásokkal játszik, és élénk, zavarba ejtően igazi értelmezéseket rejt, hogy az irreality rejtélyes szövött történetének összetett kapcsolata megérthető legyen. (S. Russo)

Gianfranco Zeneratoval egy kiváló ötletünket kapjuk, amelyet hatalmas képességgel alakít át olyan előrehaladott vizualitásba, ahol a modernitás találkozik egy már nem létező idővel, hogy újra átéljük az érzelmeinket... (Giammarco Puntelli)

Az alkotó a műfajok egymásra helyezésével és metszettségével a nyomatékos utalásokkal és metaforikus kutatásokkal dolgozik a témákon és színeken. Villámgyors megfogalmazással ötvözi a múltat (természet- halott), a jelent (női kép) és a jövőt (szimbolizmus, rejtjelezett írás), így a művészet egy olyan paradigmává válik, amely irodalmi és metanarratív szinteket is magába foglal. A festő célja, hogy új vizuális univerzumot találjon, amely a hagyományos ikonográfia határait feszegeti, és bemutatja, mennyire eredeti még a XXI. század festészete egy zajos világ közepette is.

Zenerato művészete három szinten vezeti el a valóságot. Egy időutazás ez az út, amely során a sok kísérlet révén a jelen a múltra tekint, mint ideálissá vált, de már elveszett világnak, és egy jövő felé, amely mesterséges és mesterségesség által szennyezett. Ez egy intő jel, amely a vászon köré elhelyezett elemekből fakad: az állandó elemként visszatérő „ütődő dob” arra figyelmeztet, hogy az idő lejár, és a természet elemei, a tárgyak, mint az egér, a CD vagy az ébresztőóra, a technológiai világ elemeivel való kölcsönhatást hangsúlyozzák, hangsúlyozva, mennyire fontos megőrizni a múlt kötelékét, amelyben a természet dominált.

A női elem a jelen idő síkján helyezkedik, a földanyát testesíti meg a múlt és a jövő közötti középúton.

Gianfranco, mint Odüsszeusz, utazik ebben az idődimenzióban, és kereső erőket, amelyek minket tartanak és formálnak, megváltoztatnak vagy uralnak bennünket. Előre törő ember-művész erőfeszítéseivel jár az út, de ráébred saját gyengeségére a mesterséges és technológiai világ összetettsége előtt, amely kicsúszik a keze közül, és ezért úgy érzi, vissza kell térnie kiindulási pontjához. Így visszatér a keringéshez: az utazás ez a végtelen hívás az élethez és a halálhoz. A kiindulási pontra kell visszatérnünk, hogy megtaláljuk önmagunkat, és a női alak a megújulás forrását jelenti.

A "indulás" és a "szülés" szavai mind a szeparáció és a távolság koncepcióját tartalmazzák, és Gianfranco Zenerato minden útján ezt a körkörös idői utalást találjuk meg: indulás és visszatérés. A jövő felé tekintve csak a múlt felé kell fordítanunk szemünket, hogy megőrizzük gyökereinket, és ne váljunk a technológiai és poszt-technológiai világgá.

Minden utazás ugyanakkor összhangban teszi a racionalitást és az érzelmeket, kérdéseket és félelmeket ébresztve, a mindennapok idői torzulnak és új jelentéseket öltenek. A jövő felé haladni kihívás, amit a női tekintet megfogalmaz, de veszély is lehet, mert közel állhat az identitás elvesztéséhez. Az indulás során meg kell küzdeni a régi éntől való elkülönüléssel, a szokásokkal és bizonyosságokkal. Az indulás szabadulás, és bár ez korlátozott, mert az ismeretlen felé indulunk, mégis rendet teremt a múltban. A mozgó perspektíva centrifugális és centripetális lesz; a terjeszkedés iránya, amely felé tartunk, a meggyőződés középpontja pedig onnan származik, ahonnan jövünk, és Zenerato műveiben ezt a származást érezzük. A középpontban a női alak referenciapont: az alkotó tudatának és szándékának lüktetése, a haladás szíve, ritmusai, zajai, idői, nehézségei, felfedezései és érzelmei.

A jövő időbeli síkja, amely a megérkezést jelenti, egyes művekben dehumanizált, és a női alak szinte összetört, mert maga a művész sem talál rá ebben a helyzetben: úgy tűnik, az identitás elvesztése a múlt és a vele való kapcsolattól való elhidegült közöny miatti megfásultság. Fontossá válik hát megvédeni magunkat ettől a jövőtől, amely veszélyes és szinte kontrollálhatatlanul halad előre, és menedéket keresni valami ismert és ősi felé, ahol még a "illúziók is valósak".

Gianfranco Zeneratoval való utazással valóban lehetőséggel bírunk álomokon, jeleken és szimbólumokon keresztül utazni, ahol mindannyiunkban ott látható a saját tükörben megjelenő énünk. Ha vele indulunk, ideig-óráig elhomályosítjuk azokat a tükröket, amelyek megfigyelése közben egy eltérő önképet keresünk. Talán megtaláljuk a saját lényegünket, ráébredünk értékeink relativitására, és saját illetve mások nézőpontjainak tudatára. Eltévedhetünk, majd újra megtalálhatjuk önmagunkat, és rájövünk, hogy közös a természet, sors és identitás. (Gaetana Foletto)

Az alkotó a klasszikus múltidéző stílust a pre-absztrakt figurális nyelvezet segítségével használja, és belső, történelmi kozmója mögött a tudat mozgó kurzorát a jelenig viszi, egészen a jelenig, amely szintén a jövőig tolja a jelenállást a közvetítés eléréséhez. A modernitását valóban pszichológiai jellegűnek és a posztmodern, idézőjelben vett újradolgozás kísérletezésének kifejeződésének tekinthető, amely Caravaggisti perspektívákat és a poszt-reneszánsz hatásokat ötvözi a modern pszichológiával (Rembrandt ...). Zenerato kreatív potenciálja széles történelmi távlatokat ölel fel, amelyeket költőien ötvöz, összekapcsolva a lélek költeményének húrjaival, a művészet történetének koordinátáival általános érvényű értékekben, és végtelen vizionális fejlődésének pályáján a mesterséges álom hiperrealizmusán keresztül, egy nyitott ablak a racionalitáshoz, párbeszédben a jelennel. (Prof. Alfredo Pasolino)

Nagyon érdekes a kutatása: a figuratív ábrázolás szcenografikus hatásokat ér el egy olyan térben, amelyben szimbolikus frekvencia rezeg, amelyet időnként a álomhoz, a mítoszhoz vagy a mindennapi valósághoz rendelnek, mindezt a gyönyörű színjátékkal összehangolva.

A SZIGORÚSÁG ÉS A MODERNITÁS MŰVÉSZÉRE
Francesco Cairone szerkesztésében

A legkreatívabb szerzők nem azért eredetiek, mert valami újat mutatnak, hanem mert olyan módon mondják el mondanivalójukat, hogy az úgy tűnjön, mintha soha nem hangzott volna el.
(Goehte)

Elengedhetetlen a Goethe lendületes mondatának kiindulása Gianfranco Zenerato művész gazdag és innovatív festészetéről szólva, mert ezzel a mondattal egy nagy igazságot mondunk el: a festészetben most már mindent elmondtak, és ma az a művész, aki saját egyéniségét akarja megvetni anélkül, hogy a múlt irányzatait és mestereitől befolyásolódna, hatalmas akadályokat kell leküzdenie. Mert ahogyan Morandi is állította: „A világon újra nincs vagy nagyon kevés dolog.” Tehát hogy eredetiek legyenek, figyelembe kell venni a társadalmi, technológiai és tudományos fejlődést.

Mondják, hogy a művészet mindenkié, de nem mindenkinek, tehát mindenkinek joga van érzelmeket átélni egy remekmű valóságos látványánál, de a festés és a teremtés olyan ajándék, amelyet Isten csak kiválasztottaknak adott, akik képesek meglátni azt, amit mások gyakran észre sem vesznek, és a kis dolgokból, egy gesztusból, egy érintésből, egy pillantásból származó érzelmeket vibráló tónusokká alakítják, amelyek színezik az általunk körülölelő sivár világot. E kiválasztottak közé kétségtelenül Zenerato mestert kell sorolni, aki olyan tehetséges, hogy a szakmai precizitást, a szigorúságot és a fantáziát egy olyan festési stílussá ötvözi, amely előidézi az egykori mesterekre emlékeztető megoldásokat, és amely jelen van minden alkotásában egy elegáns modernitás érzeteként, amely a hazai művészeti palettán ritka virágként tündököl.

Függöny- és virágcsokrok a korlátokat díszítő taviroxi falakon, amelyeket évszázadok óta kopott márványfalak és gyakorta szerelmeskedő ifjak ábrázolásai díszítenek, összefonódnak a modern kor tárgyaival, például CD-ROM-mal, egérrel, spatulával, amelyek köti kapcsolódva a múlt, jelen és jövő között; a környező táj, amelyet gyakran este sötétedéskor találunk, amikor a zöld fény megköszöni a napot és üdvözli a holdat, még inkább kiemeli azt a színt, amelyet Zenerato tálcáin a szürke márványon kiemel, egyre élénkebbé téve a vöröstől a sárgán át a zöldig terjedő meleg tónusokat, a szivárvány összes árnyalatát.

És a szivárvány úgy tűnik, hogy felülmúlja ennek a fiatal és ígéretes művésznek a pályafutását, a művészet prózaverseként, mert olyan stílust teremt elő, amely eleinte lírai, majd festői, és amely tükrözi azt, amit ő érez, miközben szűri a környező világ durvaságait és negatívumait.

Őróla írták vagy megítélték a műveit:
Paolo Levi, Paolo Rizzi, Giammarco Puntelli, Giorgio Grasso, Sergio Capellini, Pietro Gasperini, Francois Buisson, R. Boschi, Michele Nocera, Carlo Alberto Gobbetti, Antonella Gotti, Gianni Ingolia, Dino Pasquali, Umberto Zaccaria, Umberto Tessari, Ottorino Stefani, Giulio Gasparotti, Carlo Federico Teodoro, Carlo Rigoni, Giorgio Trevisan, Vera Meneguzzo, Claudio Radaelli, Grillo Biagio, Luca Dall'Olio, Franco Brescianini, Giovanni B. Bianchini, Mara Frignani, Aldo Tavella, Angelo Marchiori, Walter Coccetta, Paolo Baratella, Luciano Chinese, Luigi Consonni, Giuseppe Possa, Silvano Valentini, Siro Perin, Alfredo Pasolino és még sokan...