Spanish School (XX) - The Peasants' Concert






Francia licitátorképzésen végzett, a Sotheby’s párizsi értékelési osztályán dolgozott.
1 € |
|---|
Catawiki Vevővédelem
A befizetést biztonságban megőrizzük, amíg a termék kézbesítése meg nem történik. Részletek megtekintése
Trustpilot 4.4 | 141736 vélemény
A Trustpilot-on kiváló értékelésű.
The Peasants' Concert egy olajfestmény Spanyolországból, a 1970–1980-as években keletkezett, eredeti kiadású, keretben, 73 × 92 cm (77 × 96 cm kerettel).
Leírás az eladótól
Spanyol iskola, a XX. század második felében
Földművesek koncertje — 1977
Szerző: Spanyol iskola
Cím: Földművesek koncertje
Műfaj: olaj a vászonon
Dátum: 1977
Aláírás / felirat: alul bal sarokban aláírva „Plaza” és „77” dátumozva
A vászon mérete: 73 × 92 cm
Kerettel együtt teljes méret: 77 × 96 cm
Stílus: expresszionista figuráció a posztimresszionista gyökeréből
Eredet: magántulajdonú gyűjtemény
Leírás
Különleges olajfestmény vásznon, 1977-ben dátumozva és a „Plaza” aláírva, élénk falusi életet ábrázol, ahol a munkások pihenése egy kis improvizált koncertté válik a mező közepén.
A fényes égen és a gabonamezők arany területén a karámok mellett több földműves gyűlik össze. A jelenet nem csupán a munka utáni pihenést ábrázolja, hanem azok közé az spontán pillanatok közé tartozik, amikor a zene megtöri a nap keménységét, és néhány percnyi pihenést közös ünnelemmé varázsol.
A középpontban álló csoport autentikus népzenére és együttélésre utaló alegóriaként működik. A szereplők úgy tűnnek, mintha zenélnének, hallgatnának, beszélnének és egymást segítenék, összefüggő emberi körként záródva körbe, miközben a táj a körülöttük kibontakozik.
A mű olyan mélyen univerzális dolgot ragad meg: a zene képességét, hogy ott is megjelenik, ahol látszólag nincs színház, nézők vagy ceremónia. Olyan paraszti jam session fajta, amely a dolgozók között spontán módon jött létre, és amelyben a mező pillanatokra koncertteremmé válik.
Ecsetvonás, anyag és kifejezésmód
A festészeti nyelv karakteres személyiséggel bír.
A felület laza, masszív és gesztusos ecsetvonásokkal épül fel, amelyet széles spatulás alkalmazásokkal egészítenek ki. A művész láthatóvá teszi az ecsetvonások útjait, az anyagragasztásokat, és adott területeken a vászon szövetét is mintázza.
A táj időnként absztrakció felé hajlik. Az ég hosszú hajlataiban fehér, krémszínű, nagyon halvány kékek és rózsaszínek dominálnak, míg a mezők sárga, tört és földszínek széles skálájával oldódnak meg.
Ez a materiális szabadság a festménynek posztimpresszionista gyökerű érzékenységet kölcsönöz, bár a figurák eltorzítása, a vonalvezetés dinamikája és a szín érzelmi központossága egyaránt közelíti a művet a spanyol expresszionista figurativizmushoz a XX. század második felében.
Az emberi csoport
A figurák a kompozíció igazi szívét képezik.
Az arcok, kezek és testek sötét, ideges kontúrok által vannak lefestve, szándékosan távol a tudományos ábrázolástól. A művész karaktert keres inkább, mint anatómiát.
A szereplők egymáshoz préselődnek a szekér kereke mentén, tömör és dinamikus tömeget alkotva. A bal szélen található nagy kerék mint vizuális záróelem szolgál a jelenet lezárásaként, és megerősíti a benyomást, hogy egy megállt pillanatban vagyunk egy közlekedés vagy munkanap közepén.
Másodlagosan két alak távolodik az ellentétes mezőkön át, mélységet hozva és emlékeztetve minket arra, hogy a munkaélet a rövid zenei megszakítás után tovább folytatódik.
Zene, munka és mindennapi élet
A mű talán legnagyobb vonzereje éppen ebben a munkával való együttlétben és az ünneplésben rejlik.
évszázadokon át a zene és a mezőgazdaság szorosan összekapcsolódtak: kaszálás énekei, munkaénekek, improvizált gyűlések és apró zenei pillanatok kísérték a közösségi életet a vidéki térben.
A Földművesek koncertje ennek a világképnek a valódi témájává válik a festményben.
Nem formális koncertet találunk, hanem talán szebb dolgot: olyan zenét, amely barátok és társak között keletkezik a napi munka szünetében, színpad és nézők nélkül, csupán az osztás öröméért.
Ez az olvasat egy szinte alegorikus dimenziót ad a jelenetnek: szemben a táj óriásával és a munka ridegségével a zene a pihenés, a közösség és a szabadság terévé válik.
Aláírás és szerzői jog
A mű egyértelműen „Plaza” aláírással és „77” dátummal az alsó bal sarokban található.
A művész teljes személyazonossága jelenleg még vitató, ezért a festmény óvatosan Spanyol Iskolaként, a XX. század második felében kerül bemutatásra.
Az aláírás egyben érdekes kutatási útvonal is a jövő tulajdonos számára.
Állapot
Állapotát tekintve általánosan az évszázadnak megfelelő, craquelálódások és egyenetlenségek figyelhetők meg, főleg a nagyobbanyag-töltetű területeknél, továbbá az idő múlásának normál jelei.
A festmény felülete különösen gazdag a masszákban, a rajzolatokban, ecsetvonásokban és spatulás alkalmazásokban, amelyek nélkülözhetetlenek a nyelvének megértéséhez.
A vászon mérete: 73 × 92 cm
Kerettel együtt teljes méret: 77 × 96 cm
A keret ajándékként értendő, és nem igényel visszatérítést.
A Barcelona Art Gallery professzionális, szakosodott céggel végzi a szállítást, méretezett dobozokkal és habszalaggal történő védéssel. Világszerte szállítunk. A nagyméretű vagy egyes kontinensekhez vagy harmadik országokhoz kapcsolódó potenciális felárak a vásárlót terhelik.
Az eladó története
Spanyol iskola, a XX. század második felében
Földművesek koncertje — 1977
Szerző: Spanyol iskola
Cím: Földművesek koncertje
Műfaj: olaj a vászonon
Dátum: 1977
Aláírás / felirat: alul bal sarokban aláírva „Plaza” és „77” dátumozva
A vászon mérete: 73 × 92 cm
Kerettel együtt teljes méret: 77 × 96 cm
Stílus: expresszionista figuráció a posztimresszionista gyökeréből
Eredet: magántulajdonú gyűjtemény
Leírás
Különleges olajfestmény vásznon, 1977-ben dátumozva és a „Plaza” aláírva, élénk falusi életet ábrázol, ahol a munkások pihenése egy kis improvizált koncertté válik a mező közepén.
A fényes égen és a gabonamezők arany területén a karámok mellett több földműves gyűlik össze. A jelenet nem csupán a munka utáni pihenést ábrázolja, hanem azok közé az spontán pillanatok közé tartozik, amikor a zene megtöri a nap keménységét, és néhány percnyi pihenést közös ünnelemmé varázsol.
A középpontban álló csoport autentikus népzenére és együttélésre utaló alegóriaként működik. A szereplők úgy tűnnek, mintha zenélnének, hallgatnának, beszélnének és egymást segítenék, összefüggő emberi körként záródva körbe, miközben a táj a körülöttük kibontakozik.
A mű olyan mélyen univerzális dolgot ragad meg: a zene képességét, hogy ott is megjelenik, ahol látszólag nincs színház, nézők vagy ceremónia. Olyan paraszti jam session fajta, amely a dolgozók között spontán módon jött létre, és amelyben a mező pillanatokra koncertteremmé válik.
Ecsetvonás, anyag és kifejezésmód
A festészeti nyelv karakteres személyiséggel bír.
A felület laza, masszív és gesztusos ecsetvonásokkal épül fel, amelyet széles spatulás alkalmazásokkal egészítenek ki. A művész láthatóvá teszi az ecsetvonások útjait, az anyagragasztásokat, és adott területeken a vászon szövetét is mintázza.
A táj időnként absztrakció felé hajlik. Az ég hosszú hajlataiban fehér, krémszínű, nagyon halvány kékek és rózsaszínek dominálnak, míg a mezők sárga, tört és földszínek széles skálájával oldódnak meg.
Ez a materiális szabadság a festménynek posztimpresszionista gyökerű érzékenységet kölcsönöz, bár a figurák eltorzítása, a vonalvezetés dinamikája és a szín érzelmi központossága egyaránt közelíti a művet a spanyol expresszionista figurativizmushoz a XX. század második felében.
Az emberi csoport
A figurák a kompozíció igazi szívét képezik.
Az arcok, kezek és testek sötét, ideges kontúrok által vannak lefestve, szándékosan távol a tudományos ábrázolástól. A művész karaktert keres inkább, mint anatómiát.
A szereplők egymáshoz préselődnek a szekér kereke mentén, tömör és dinamikus tömeget alkotva. A bal szélen található nagy kerék mint vizuális záróelem szolgál a jelenet lezárásaként, és megerősíti a benyomást, hogy egy megállt pillanatban vagyunk egy közlekedés vagy munkanap közepén.
Másodlagosan két alak távolodik az ellentétes mezőkön át, mélységet hozva és emlékeztetve minket arra, hogy a munkaélet a rövid zenei megszakítás után tovább folytatódik.
Zene, munka és mindennapi élet
A mű talán legnagyobb vonzereje éppen ebben a munkával való együttlétben és az ünneplésben rejlik.
évszázadokon át a zene és a mezőgazdaság szorosan összekapcsolódtak: kaszálás énekei, munkaénekek, improvizált gyűlések és apró zenei pillanatok kísérték a közösségi életet a vidéki térben.
A Földművesek koncertje ennek a világképnek a valódi témájává válik a festményben.
Nem formális koncertet találunk, hanem talán szebb dolgot: olyan zenét, amely barátok és társak között keletkezik a napi munka szünetében, színpad és nézők nélkül, csupán az osztás öröméért.
Ez az olvasat egy szinte alegorikus dimenziót ad a jelenetnek: szemben a táj óriásával és a munka ridegségével a zene a pihenés, a közösség és a szabadság terévé válik.
Aláírás és szerzői jog
A mű egyértelműen „Plaza” aláírással és „77” dátummal az alsó bal sarokban található.
A művész teljes személyazonossága jelenleg még vitató, ezért a festmény óvatosan Spanyol Iskolaként, a XX. század második felében kerül bemutatásra.
Az aláírás egyben érdekes kutatási útvonal is a jövő tulajdonos számára.
Állapot
Állapotát tekintve általánosan az évszázadnak megfelelő, craquelálódások és egyenetlenségek figyelhetők meg, főleg a nagyobbanyag-töltetű területeknél, továbbá az idő múlásának normál jelei.
A festmény felülete különösen gazdag a masszákban, a rajzolatokban, ecsetvonásokban és spatulás alkalmazásokban, amelyek nélkülözhetetlenek a nyelvének megértéséhez.
A vászon mérete: 73 × 92 cm
Kerettel együtt teljes méret: 77 × 96 cm
A keret ajándékként értendő, és nem igényel visszatérítést.
A Barcelona Art Gallery professzionális, szakosodott céggel végzi a szállítást, méretezett dobozokkal és habszalaggal történő védéssel. Világszerte szállítunk. A nagyméretű vagy egyes kontinensekhez vagy harmadik országokhoz kapcsolódó potenciális felárak a vásárlót terhelik.
