Baptiste Corbin (1943) - Fleurs flottantes

A Pictura Subastas bemutatja Baptiste Corbinhez kötődő, ezt a lenyűgöző művet, amely egy nyugodt, hétméteres tavacska fehér virágokkal és nősziromokkal van borítva, és amelyet színes tükröződések ölelnek körül, csendet, harmóniát és a természet szépségét közvetítve. A festmény kiemelkedik kiváló technikájával és a teljes festői minőséggel, amit közvetít.

· A mű méretei: 36x46x1 cm.
· Olaj a papíron, kézzel aláírva a bal sarkon, Corbin aláírással.
· A darab jó állapotban van.

A mű egy exkluzív magángyűjteményből származik Gironából.

Fontos megjegyzés: a mellékelt fotók a tét leírásának szerves részét képezik.

A képet professzionálisan dobozolják be egy IVEX szakértő által (https://www.instagram.com/ivex.online/), kiváló minőségű anyagok felhasználásával, hogy a védelmet garantálják. A szállítás ára magában foglalja a professzionális csomagolás és a szállítás költségét egyaránt.
A szállítást a Correos, GLS vagy NACEX útján végzik nyomon követéssel. Nemzetközi szintű szállítások elérhetők.

------------------------------------------------------------------

Ez a kép egy nádas és vizes növényekkel borított tavat ábrázol, amelyet nyugodt, mély és szinte álomszerű atmoszféra vesz körül. A kompozíció teljes egészében a víz felszínén bontakozik ki, nem látható rajta egyértelműen meghatározott horizontvonal, így a látogató egy fényképező tükörként elmerülhet a tükröződések, színek és lebegő növényzet univerzumában. A jelenet azonnali nyugalom érzetét közvetíti, és egy egyszerűnek tűnő természeti sarkot a szépség, a rejtély és a szemlélődés teljességgé váló helyévé teszi.

A víz az egész kompozíciót elfoglalja, és változó tükörként működik. Kék, zöld, türkiz, lila és sötét árnyalatok keverednek benne, rendkívül gazdag kromatikus felületté alakulva. Bizonyos területek mintha az egetől lennének megvilágítva, mások pedig a part menti növényzetet vagy a fák árnyékait tükrözik. A világos és sötét közti váltakozás mélységet ad a tagnak, és úgy tűnik, mintha a felszín túlmutatna a kép határain.

A nősziromok különböző csoportokban jelennek meg, vizuális útvonalat alkotva, amely keresztülfut a jeleneten. Bal oldalon hideg árnyalatú levelek dominálnak, különösen zöldek és kékesek, míg a jobb oldalon melegebb tónusok bukkannak fel, például rózsaszín, sárga, narancs és lila. Ez a változatosság dinamizmust ad a tájnak, elkerülve a monotóniát, annak ellenére, hogy az általános nyugalom érezhető.

A fehér és rózsaszín virágok a kompozíció legvilágosabb pontjait képezik. Néhány teljesen nyílik, finom sárgás közepekkel, míg mások még a virágzási folyamat közben vannak. Világosságuk kontrasztban áll a víz sötét mélységével, úgy tűnik, mintha apró, a tavon lógó fények lennének. Minden virág a finomság jegyét hozza, és a jelenetet a természet múlandó szépségének ünnepévé teszi.

Az alsó területen több virágcsoport gyűrűzik nagy zöld, kékes és arany színű leveleken. Itt a fény különösen ezen a részen összpontosul, ahol a halvány tónusok tágasságot és frissességet adnak az összképnek. A virágok könnyű, harmonikus csoportként jelennek meg, gazdag zöldessárga tükröződésekkel, amelyek a közeli növényzet jelenlétére utalnak. Ez a része a műnek a nyugodt, hajnali vízparti fényességet sugározza.

A jobb alsó sarok különös figyelmet kap, nagy rózsaszín, lila, sárga és narancs árnyalatú levelek jelenlétének köszönhetően. Erre a levelekre fekszenek a világos virágok, amelyek erőtelesen kiemelkednek, elegáns közelségérzetet adva. Ez a csoport úgy tűnik, mintha közvetlenül a szemlélő előtt helyezkedne el, előtérbe vonva a tavon minden részlet alapos szemlélését.

Ezzel szemben a kompozíció központja mély zöld árnyalatokkal és függőleges tükrökkel dominál, amelyek arra emlékeztetnek, hogy a jeleneten kívül álló fák vagy növények is jelen lehetnek. Ez a sötét terület vizuális csendes térként szolgál a különböző nádas csoportok között. Mélysége növeli a víz rejtélyét, és arra utal, hogy a felszín alatt láthatatlan világ rejtőzik, árnyékok és tükröződések között.

Az emberi alakok hiánya megnöveli a bensőségesség és a befelé fordulás érzetét. A tó úgy tűnik, mintha egy eldugott kertben volna, elzárva a zajtól és az idő múlásától. Semmi sem zavarja a víz nyugalmát, csak a színek apró variációi és a levelek rendezetlen elrendezése. A jelenet arra hív, hogy megálljunk, vegyünk egy lassú levegőt, és engedjük át magunkat a nyugalomnak, amely úgy tűnik, mintha a mindennapok életén kívül létezne.

A kromatikus skála finom egyensúlyt teremt a víz hideg tónusai és a levelek, virágok meleg hangulata között. A kékek és zöldek frissességet, csendet és mélységet közvetítenek, míg a rózsaszínek, sárgák és fehérek fényt, örömöt és gyengédséget adnak hozzá. Ez a kombináció egy harmonikus és magával ragadó képet hoz létre, ahol minden elem a szín által kölcsönhatásban áll a többivel.

Összességében ez a kép a nénúfa-ligetes nyugodt szépségét ábrázolja, ahol a növényzet, a virágok és a tükröződések összefonódva egy harmóniával teli tájat alkotnak. A víz mélysége, a virágok finomsága és a színváltozatosság együtt invitál a szemlélődésre. Ez egy olyan mű, amely nyugalmat, egyensúlyt és a természet iránt mély kapcsolódást sugároz, megragadva egy vízi kert csendes varázsát.