Ronak Moshiri - Ruby Petals, Silent Dreams

Perzsa/kanadai festő, Teheránban született, jelenleg Firenzében, Olaszországban él.
Állandó művész a kiállítóteremben – Bologna
Díjakkal kitüntetett művész nemzeti és nemzetközi versenyeken, alkotásai megjelentek fontos olasz forrásokban (például kritikai írások és cikkek nemzeti napilapokban, catalogo della arte moderna vol 50, 53, 54, 55) és perzsa katalógusokban.
Műveim többnyire a régi perzsa költészet ihletéséből fakadnak. Kifejezőek, és hordozzák a keleti művészetet.
Eredeti alkotásaim többnyire akrilból, olajból és vegyes technikából készülnek. Az akril sokat segít a használt textúrában. Néha olajjal keverem a fényessége érdekében.
Művész vagyok, és személyként mesemondónak is tekintek magamra. A perzsa hagyományhoz vezető kapocs vagyok, teljesen kortárs módon. Meg akarom őrizni lírai mélységét és az introspektív képességét.
A művészeti kutatást számomra introspektív elemzésnek tartom. Festés közben a figurák a felszínre törnek, mintha misztikus vízióból származnának.
A szépség jelképes formákban mutatkozik meg. Ezek a formák helyet találnak a vásznon, és emlékeztetnek a nézőt az érzelmek fontosságára.

Hitelesítési tanúsítványt is adok aláírtan, amely a festménnyel együtt kerül elküldésre

—-
Ezen a készre akasztásra kész galériai vásznon a női alak időtlen jelképpé válik megújulás, kegyelem és belső szuverenitás metaforájaként. A perzsa szimbólumrendszer poétikus hagyományaiból merítve olyan fénylő emlékkertekben él, ahol a föld, a szellem és a szépség harmóniában vannak. A felette megnyíló virágos formák az örök باغ‑kertet idézik, amely a perzsa kultúrában a paradicsomot, bőséget és a lélek virágzását jelenti.
A vörös virágok és díszítések az életerőt, a szeretetet és az átalakuláson át fennmaradó életenergiát szimbolizálják. Egy texturált fénymezővel szembe állítva a figura a nyers anyagi és a misztikus között lebeg, visszhangozva a perzsa hitet, hogy a szépség út a mélyebb megértés felé.
Inkább egy individuum ábrázolása helyett a figura a teremtés általános szellemét testesíti meg—ellenálló, befogadó és ragyogó. A finom vonalak és az elöregedett felület az idő múlását sejteti, miközben a virágzó motívumok reményt, megújulást és az öröm maradandó jelenlétét igazolják. Ez a festmény az emberi természet és a természeti világ közötti harmóniát ünnepli, felkínálva a szépséget bölcsesség, gyógyítás és megújulás forrásaként való elgondolkodásra.