René Magritte (1898-1967) - La Flèche de Zénon

Rene Magritte (1898-1967) (d’apres) -kézzel ceruzával aláírt, Charly Herscovici úr, a MAGRITTE Alapítvány elnökének példánya

Vonalnyomtatás BFK Rives vellum-ra.

Sorszámozott / 300 példány, nyomással aláírt
A litográfiát a Succession Magritte felügyelete alatt készítették, a vakpecsét hitelesíti; a kő bal alsó oldalán aláírták, és Charly Herscovici úr, a MAGRITTE Alapítvány elnöke (azonos oldalán a számmal) kézzel aláírták, a számnál kezdőbetűvel együtt.
Méret: 44x30 cm.
René Magritte, a híres belga szürrealista több olyan izgalmas alkotást hozott létre, amelyek az ablakok, gömbök és felhők motívumaival játszanak. Egy figyelemre méltó példa a 1964-es festmény, a „Le Tombeau des Lutteurs” (A küzdők sírja), bár ezt gyakran egyszerűen az arculatát képző vizuális elemei miatt hívják.

Ebben a lenyűgöző darabban az ablak keretet ad egy váratlan jelenetnek. A hagyományos külső táj helyett a nézőre egy nagy, tökéletesen gömbölyű objektum ül rá, amit gyakran kőként vagy bolygóként írnak le, és amely úgy tűnik, hogy közvetlenül az ablaküveg előtt lebeg. Ez a gömb semmibe sem támaszkodik; csak a kilátás közepén lebeg. A felette és körülötte elhelyezkedő stilizált felhők a Magritte sajátos precíz, mégis álomszerű minőségével töltik ki az eget.

Ezeknek az elemeknek a kölcsönhatása együttesen egyszerre idézi elő a hétköznapihoz való kapcsolódás érzését és a mélyen furcsa hatást. Az ablak, amely általában a valóság kapuja, itt egy lehetetlen látomást tár elénk. A gömb, a tökéletes geometriai forma tárgya, a gravitációt és a természetes kontextust tagadja meg. A felhők, bár természetesek, az e bizarr táblázat részévé válva hozzájárulnak az általános nyugtalanító légkörhöz. Magritte mesterien használja ezeket a közönséges motívumokat, hogy megkérdőjelezze az észlelést, és felkészítse a nézőt arra, hogy megkérdőjelezze, mi a valóság, mi a képzelet, és maga a reprezentáció természete.