Hans Meeuwsen - 2018 - 22 Compositie met tetraeders






Több mint 10 év műkereskedelmi tapasztalat, saját galéria alapítója.
86 € |
|---|
Catawiki Vevővédelem
A befizetést biztonságban megőrizzük, amíg a termék kézbesítése meg nem történik. Részletek megtekintése
Trustpilot 4.4 | 143362 vélemény
A Trustpilot-on kiváló értékelésű.
Hans Meeuwsen 2018-as porcelán szobra „2018 - 22 Képlet tetraéderrel”, Scarva flax porcelánból, 310 mm szélesség, 190 mm Magasság, 132 mm Mélység, oxidált kiégetés 1240 °C-on, két jelzéssel aláírva, kitűnő állapotban, közvetlenül a művész adja el Hollandiából.
Leírás az eladótól
A mű porcelánból készült, oxidáló kemencében 1240 °C-on kiégetve. A fal vastagsága körülbelül egy milliméter, ezért a porcelánnál némi átlátszóság figyelhető meg.
A művet két elhelyezési jelzéssel látták el, az elsőn a kereszt-keresztnév és a vezetéknév első betűje, a másodikon pedig a japán karakterek Raku és Yakimono szerepelnek.
A szállításkor a fa doboz, amelyben a munka található, “box in box” elrendezésben kerül becsomagolásra, és a köztes részt ütéscsillapító anyaggal töltik ki.
Hans Meeuwsen (1954, Hollandia) a Tilburgi Művészeti Akadémiáról végzett, és eleinte vizuális művészetek tanáraként dolgozott egy gimnázumban. Fő szaktudása a rajz volt, de véletlenül felfedezte az agyagtárgy vizuális művészeti közegként rejlő lehetőségeit. A sodrás, nyomás és vágás révén kis lapos agyagtéglákat készített, amelyekből olyan kocka alakú formákat épített, mint hermetikusan zárt sejtek.
Néhány évvel később hazai és nemzetközi elismerést szerzett kiállításokkal Hollandiában és Németországban. Ekkor fontos alkotások közé tartoznak a tornyok, piramisok és egyéb szerkezetek, némelyik tiszta geometriai abstrakció volt, mások a Bábel (mítologikus) torony értelmezései. Hans tovább fejlesztette kerámia-szaktudását a Hollandia melletti European Ceramic Work Centre-ben töltött rezidenciák során, illetve munkaszakaszokkal Új-Zélandon, Litvániában és a japán Hirado-szigeten.
Az elmúlt években tovább finomította kerámiaművészetét, immár krémfehér, vékony szeletekből álló porcelánlapokat használva, amelyeket kockákba vagy piramisokba szerelnek. Ezeket a geometriai formákat ismétlődő mintákkal egymásra pakolva olyan szobrokat hoz létre, amelyek a holland Zero-mozgalomra és különösen Jan Schoonhoven műveire emlékeztetnek, de végső soron nyilvánvalóan hordozzák a művész saját aláírását. Évtizedes tapasztalatait felhasználva olyan párbeszédet teremt a belső és külső tér között, a geometriai és az organikus között, a rend és a káosz között.
Hans Meeuwsen 1987-ben a ’Prix de Rome’ jelöltje volt, 1992-ben Fletcher Challenge Ceramic díjat nyert, és ezt követően műveinek útja számos nemzeti és nemzetközi gyűjteménybe vezetett.”}{} } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } }
Az eladó története
A mű porcelánból készült, oxidáló kemencében 1240 °C-on kiégetve. A fal vastagsága körülbelül egy milliméter, ezért a porcelánnál némi átlátszóság figyelhető meg.
A művet két elhelyezési jelzéssel látták el, az elsőn a kereszt-keresztnév és a vezetéknév első betűje, a másodikon pedig a japán karakterek Raku és Yakimono szerepelnek.
A szállításkor a fa doboz, amelyben a munka található, “box in box” elrendezésben kerül becsomagolásra, és a köztes részt ütéscsillapító anyaggal töltik ki.
Hans Meeuwsen (1954, Hollandia) a Tilburgi Művészeti Akadémiáról végzett, és eleinte vizuális művészetek tanáraként dolgozott egy gimnázumban. Fő szaktudása a rajz volt, de véletlenül felfedezte az agyagtárgy vizuális művészeti közegként rejlő lehetőségeit. A sodrás, nyomás és vágás révén kis lapos agyagtéglákat készített, amelyekből olyan kocka alakú formákat épített, mint hermetikusan zárt sejtek.
Néhány évvel később hazai és nemzetközi elismerést szerzett kiállításokkal Hollandiában és Németországban. Ekkor fontos alkotások közé tartoznak a tornyok, piramisok és egyéb szerkezetek, némelyik tiszta geometriai abstrakció volt, mások a Bábel (mítologikus) torony értelmezései. Hans tovább fejlesztette kerámia-szaktudását a Hollandia melletti European Ceramic Work Centre-ben töltött rezidenciák során, illetve munkaszakaszokkal Új-Zélandon, Litvániában és a japán Hirado-szigeten.
Az elmúlt években tovább finomította kerámiaművészetét, immár krémfehér, vékony szeletekből álló porcelánlapokat használva, amelyeket kockákba vagy piramisokba szerelnek. Ezeket a geometriai formákat ismétlődő mintákkal egymásra pakolva olyan szobrokat hoz létre, amelyek a holland Zero-mozgalomra és különösen Jan Schoonhoven műveire emlékeztetnek, de végső soron nyilvánvalóan hordozzák a művész saját aláírását. Évtizedes tapasztalatait felhasználva olyan párbeszédet teremt a belső és külső tér között, a geometriai és az organikus között, a rend és a káosz között.
Hans Meeuwsen 1987-ben a ’Prix de Rome’ jelöltje volt, 1992-ben Fletcher Challenge Ceramic díjat nyert, és ezt követően műveinek útja számos nemzeti és nemzetközi gyűjteménybe vezetett.”}{} } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } } }
