Újkőkor Kő harci balta - 15.5 cm

Neolitikus kő harci balta farúddal

Kultúra / Időszak: Késői neolitikum / Teljesen kötött agyagú hagyomány
Dátum / Időszak: kb. i.e. 2500–1900
Anyag: Kő
Méret: 155 mm; a farúdválasztó 27 mm átmérőjű kb.
Állapot: Jó állapotban

Nincs szállítás az Európai Unión kívülre. A kulturális javakra vonatkozó összetett export-szabályozások miatt ez a tárgy az EU-n kívülre nem szállítható. Kérjük, győződjön meg arról, hogy a megbízás leadásakor van szállítási cím az Európai Unión belül.

Származási adatok:
Tárgyregisztrációs azonosító: 978

A jelenlegi tulajdonos (S.N.J. S.) az Emmenben, Hollandiában élő H.T.-től vásárolta a harci baltát.

Az előző tulajdonos, H.T. Emmenből, közölte, hogy a tárgy az ő gyűjteményében körülbelül az 1990-es évektől fogva szerepelt.

Az előző tulajdonos szerint a tárgy korábban is egy magántulajdonban volt Hollandiában, még az 1990 előtti időkből.

További információ az előző tulajdonos szerint a tárgy korábbi tulajdonviszonyairól nem áll rendelkezésre.

Háttérinformációk:
Perforált kő harci balták a késői neolitikum jellegzetes tárgyai Észak-Európában és Közép-Európában, és szorosan hozzátartoznak a Corded Ware kultúrHorizonthoz. A Corded Ware közösségek a Kr. e. 3. évezredben hatalmas területeket foglaltak el Európában; Hollandiában és a hozzá közeli régiókban ezt a hagyományt a Single Grave kultúra képviseli. A farúddal áthasított balták az ezzel a régészeti hagyománnyal összefüggő meghatározó elemek egyike.

Ez a jelentős példány 155 mm-es méretű, és gondosan formált, hosszúkás testtel rendelkezik, melyben a farúvég kb. 27 mm átmérőjű. Eredetileg fa fogantyúra lett volna felszerelve. Előállítása technikailag megerőltető volt: megfelelő kő kiválasztása, gallyazás és köszörülés általi formázás, valamint hosszantartó fúrással és dörzsöléssel való átfúrás. Ennek a tárgynak tehát jelentős munkaerő- és kő- megmunkálási tudásbeli befektetést kellett jelentenie.

A hagyományos „harci balta” kifejezést nem szabad úgy értelmezni, hogy minden példány elsődleges használata a harcra irányult. A régészeti kutatások sokkal összetettebb szerepet mutatnak. A korai kőkori harci balták és baltanyak végrehajtásának kiterjedt vizsgálata bizonyítja, hogy legalább néhány példány valóban használatban volt, és nyomokat mutat a fa, csont, föld és gyökerek anyagokkal történt érintkezésre. Ugyanakkor kialakult formáik és viszonylag tompa élük miatt sok baltát megkülönböztetünk a mindennapi farész-fűrészektől.

Társadalmi jelentőségük különösen jól alátámasztható a sírás-kutatásokban. Egy 1 161 Corded Ware sír nagy vizsgálatában a harci balták szigorúan strukturált helyzetekben fordultak elő a temetésekben: a 405 feljegyzett harci balta közül 322-t szándékosan a sír déli vagy dél-nyugati részébe helyezték. Fegyverek, köztük harci balták, különösen a Corded Ware társadalmak férfi temetési hagyományához kapcsolódnak. Ez az ismétlődő és formalizált lerakás azt mutatja, hogy származtathatók olyan jelentések, amelyek túlmutatnak az egyszerű hasznosságon.

A mai régészeti tudományos álláspont szerint sok neolit korabeli harci baltát társadalmi értéket hordozó tárgyként értelmeznek, amely az identitás, presztízs és státuszhoz kapcsolódik, miközben elismerik az egyes példányok közötti funkcionális sokféleséget is. Temetőben való megjelenésük, kőemlékeken való ábrázolásuk és még agyagból vagy borostyánból készült miniatűr változataik is megerősítik szimbólumként betöltött fontosságukat.

A Kr. e. későbbire datálható 3. évezred végéhez tartozó harci balták közé tartozik ez a példány, amelyet úgy terveztek, hogy a gondosan készített kőfegyverek praktikus funkciót ötvözzenek erőteljes társadalmi jelentéssel. Ezért nem csupán eszközként vagy fegyverként értelmezendő, hanem olyan tárgyfajta, amely késő-neolitik kori társadalmon belüli identitást és státuszt is közvetíthat. Ez kézzelfogható kapcsolódást teremt a prehisztorikus Európa technikai készségeihez, társadalmi struktúráihoz és temetkezési hagyományaihoz.