René Francisco (1960) - Ignopolis. Serie.

René Francisco. Kuba. 1960
Kategória: Gravírok és Nyomatok – Grafikai Mű
Sorozat: Ignipolis
Kiadó: Del Campo és mások. Taller del Prado. Madrid.
Technika: Litográfia
Tartófelület: Conqueror Connoiseur 300 g papír.
Méret: 62 x 82 cm – (50 x 70 cm lenyomat)
Kiadás: 100 példány
A példány számozása változhat, de mindig az 100 eredeti példányból álló, kézzel aláírt és számolt kiadás része marad.
P/A: 10
H.C.: 10
P/T: 5
Műfaj: Absztrakt, Geometriai

Egy olyan művészgeneráció tagja, amely a nyolcvanas évek vége felé tűnt fel, René Francisco Rodríguez (Holguín, Kuba, 1960) a Kubai Nemzeti Szépművészeti Múzeumban a 2010-es Országos Grafikai Díjban részesült. Ezt az elismerést a Kubai Kultuszminisztérium 1994 óta adományozza minden évben egy élő, az országban élő vizuális művész egész életművéért. Ez az első alkalom, hogy egy 1959 után született művész kapja meg.

René Francisco 1982-ben végezte a Nacional Arte Iskoláját (ENA), majd 1987-ben a Művészeti Főiskolát (ISA). Itt olyan oktatást folytatott, amely nem hagyományos volt. Az 1990-es évektől fogva kötelező referenciává vált a kubai művészetben Eduardo Ponjuánnal folytatott duója révén, majd később egyéni karrierje során.

Művészeti beszédmódja állandó felemelkedést mutat, ötvözi a kísérletezést, megújulást, kutatást, kritikus érzékiet és a társadalmi érdeklődést; ezen affinitások pedagógiai tevékenységében is érvényesülnek, ahol etikája egységet alkot alkotásainak egészével. René Francisco – ahogyan ő maga nemrég definiálta – több generációs feltörekvő művészek „koordinátora vagy médiuma” volt, akik közül néhány ma a kubai művészet mozgalmának elismert alakjai.

Tanáti munkája, amely már harminc éves múltra tekint vissza, első ízben világszerte elismerést nyert a Havannai Biennálén: 2000-ben a DUPP Galériának ítélték a Kulturális Ösztöndíjak UNESCO-díját a „From a Pragmatic Pedagogy” projekt harmadik kiadásáért. Ezt követően a Kaliforniai San Francisco Művészeti Intézet díszokleveles doktori címet adományozott 2001-ben, mely egyszerre ismerte el művészi tevékenységét és nevelői tevékenységét.

Kreatív energiája több mint huszonnégy egyéni kiállítás tanúbizonyságot tesz. A legfontosabb öt évben: a 2007-es Velencei Biennálén (Olaszország) való részvétel, a PanAmerican Art Projectsban (USA) 2008-as „Históriák keresztezik egymást” kiállítás, továbbá Havannában az „Interprete” (2009) és a „A tegnap és a holnap festményei” (2010) bemutatók.

Közszolgálati tevékenysége szempontjából külön kiemelendő a 2004/2005-ös Patio de Nin – a Romerillo negyedbe tartozó közösségi beavatkozás – és a 2009-es Plaza Almada–projekt, amely rezidenciákat, műhelyeket és workshopokat kapcsol össze a világ különböző pontjain. René Francisco sokféle formájú és dinamikus alkotása a társadalomhoz kapcsolódik, kritikus és szókimondó, amely egyaránt utal országunk létezési problémáira és történetének összefonódásaira.

Az alkotás folyamata és performativitása folyamatosan növekszik, ahogyan gyakorlata megerősíti azt a meggyőződését, hogy a művészet összefonódik az élettel, elmélyül benne és alakítja azt.

Jelenleg több fontos spanyolországi gyűjtemény része, továbbá a korábbiak mellett a Miami-i Jorge Perez gyűjtemény, az Ella Fontanal de Cisneros gyűjtemény és mások is. 2026 novemberére Comisario-ként készül a Casa de América-ben megrendezésre kerülő iberoamerikai állam-vezetők csúcstalálkozója kapcsán rendezett kiállításra.