Matteo Ciffo (1987) - Frammenti - Nefertiti

- Matteo Ciffo kortárs szobra. Cím: Fragmentumok-Nefertiti
- Év 2026. Kiadás: 4/8 - Aláírva és hitelesítve a művész által, hitelesítő igazolással
- Anyag: hidegfúziós öntés márvány- és kőporból
- Kiváló állapotban


FRAMMENTI
döntövénykollekció

A klasszikus szobrászattal való összevetés e gyűjtemény központi eleme. Az olyan formák, amelyek történelmileg a tökéletesség, a végtelenség és a kollektív memória eszméjéhez kötődnek, kiindulópontként szolgálnak, és egy fragmentálódási és redefiniálási folyamatnak vannak alárendelve.
A forma többé nem értelmezhető egységként, hanem átmeneti állapotként. Megtöri, szétbontja és újra összeállítja, feltárva saját instabil természetét. A térfogat kitárul, blokkokra és darabokra bomlik, új struktúrát hozva létre, amelyben az idő már nem rejtőzik el, hanem látható elem lesz.
Ez a feszültség eltörli a tökéletesség, mint abszolút állapot eszméjét. Ami örökkévalónak tűnik, a maga sebezhetőségét tárja fel. A klasszikus forma megőrződik, de átalakítva: többé nem halhatatlanság jelképe, hanem időn áthatott jelenlét, amely a változás felé nyílik ki, és egy új dimenzióba kerül vissza.




MATTEO CIFFO

Biellában született 1987-ben, 2007 óta egy olyan kutatást folytatok, amely a matteriára, annak átalakulására és a megőrzött emlékre összpontosít. Munkám közvetlen kapcsolatból indul ki a nemes és összetett anyagokkal, mint a márvány- és kőpor, természetes pigmentek, armeni földek, oxidok és fémek. Nem csupán kifejező eszközként tekintek rájuk, hanem élő jelenlétként, az idő, a történelem és a felújítás lehetőségeinek hordozóiként.

Egy olykor részben rituális, mint szobrászati folyamat révén: a kő születésének újjászületése, amelyet a kezem vezet. A gyakorlat abból az érzésből és vágyból fakad, hogy visszaadja az életet annak, amit összetörtek, elhagyatottá vált vagy megfeledkeztek róla. Fragmentumok és hulladékok, gyakran más szobrászok munkájából származó anyagok, a saját alkotásaim nyersanyagaivá válnak.
Olyan anyagokról van szó, amelyek már önmagukban is történettel bírnak. Szétszedem őket és újra összerakom, olyan formákat létrehozva, amelyek már nem tartoznak az előző állapotukhoz, hanem egy új feltételhez. Minden alkotás egyensúlyi állapotból fakad: a veszteség és a feltámadás, a memória és a lehetőség közötti törékeny egyensúlyból, megmutatva azt a pillanatot, amikor az anyag már nem az volt, hanem valami mássá válik.

Az út a hagyományos szobrászatot meghaladó átalakulás formáját ölti magára, közelítve egy szinte kénszerűen-alchemikus dimenzióhoz. Olyan anyagokat használok, amelyek már létezésük során megvolták, azokat szétszedem és újra összerakom, hogy új formákat és identitásokat hozzak létre. Minden alkotás a pusztítás és regeneráció, a veszteség és memória közötti feszültségből születik, láthatóvá téve egy folyamatos változás állapotát.
A kutatás olyan anyagokkal vív párbeszédet, amelyek mély ellentmondást testesítenek meg: látszólag örök és megbonthatatlanok, ugyanakkor érzékenyek és sebezhetőek. Ami látszólag állandó, alaktalanná váló természete unstable, képes reagálni, oxidálódni és idővel átalakulni. Ez a körülmény a matériát az alkotó munka aktív részévé teszi, részt vesz a idővel és környezettel folytatott állandó párbeszédben.
A tökéletesség helyet ad a törékenységnek, és az örökkévalóság élő, emberi élményként nyilvánul meg. A matéria nem alárendelt, hanem társszerzővé válik, a gesztus felületén nyomokat őrizve a folyamatból és a saját evolúcióból.

Ön-tanulóként saját utamat kísérletezés, megfigyelés és hallgatás útján építettem fel. A megközelítés nem a kontrollra, hanem a materialinális átalakulásának kísérésére törekszik. Az eredményül kapott formák visszatükrözik az emlékezet működését: olyan struktúrák, amelyekben fragmentumok, nyomok és hiányok együtt élnek és újulnak meg.

Ez a praxis a testben élő archívumként tekint a matteriára. A szobrok olyan jelenlétként keletkeznek, amelyek a pusztulás és a feltámadás között, a maradandóság és a transzformáció között lógva jelennek meg, visszaadva a matériának egy mélyen kortárs és emberi dimenziót.