Stefan Pelmus (1949) - TOTEM

Totemben (1969) Ștefan Pelmuș behívja a nézőt egy olyan világba, ahol a kép szimbólummá válik, a szimbólum pedig az ismeretlen felé vezető átkelés. Olajjal rétegelt lemezre festett mű a művész mélyen személyes vizuális univerzumához tartozik, ahol az archaikus jelek, a spirituális utalások és az ős motívumok összecsengnek egy rejtvényes, intenzíven poetikus nyelvben.

Pelmuș totemikus képei úgy tűnik, a kronológiát meghaladó időhöz tartoznak—egy ősi emlékek birodalmához, láthatatlan összeköttetésekhez és olyan világokhoz, amelyek csak ésszerűség határain túl maradnak. Szimbólumai nem csupán leírnak; sugallnak, idéznek és elmélyült elmélkedésre hívnak, mintha egy megfejteni váró elfeledett kézirat töredékei lennének.

Van ebben a találkozásban valami mélyen megindító. A mű halkan beszél az emberiség értelem, hovatartozás és transzcendencia iránti állandó kereséséről, megteremtve egy olyan reflexióra nyitott teret, ahol a megszokott a rejtélynek adja át helyét.

Több egy egyszerű képnél: a Totem belső utazássá válik—egy bepillantás egy ősrégi világba, amely egyszerre rejtélyes és furcsán ismerős, ahol a látható és a láthatatlan úgy tűnik, érintik egymást.