Angelo Scardino - L’Idolo dei Like

Angelo Scardino – „Az Like-ok istene” – Egyedi műalkotás

A klasszikus szobrászat nyelve találkozik a digitális kor új rituáléival.

Az „Az Like-ok istene” című művel Angelo Scardino olyan alakot mutat be, amely megfogja a tekintetet egy kifejező ellentéttel: a drapé és a koronázott fejdísz ünnepélyes képet idéz, míg az okostelefon és a színes kiegészítők a jelenünkbe repítik.

A mű arra ösztönzi a nézőt, hogy elgondolkodjon az új odaadás-objektumokon: láthatóságon, kapcsolódáson és az elismerés keresésén. Az alak így egy kortárs ikon lesz, amely a szentség és a popkultúra között lebeg.

PLA-ból és gyantából készült, a szobor hideg patinával és márványhatású textúrával rendelkezik. A szürke felület kiemeli a színbeli részleteket, míg a fekete sávok és kötelek egy olyan összefonódást rajzolnak, amely végigkíséri a szem vonalát a mű körül.

Erőteljes vizuális hatású alkotás, amelyet minden szögből érdemes megfigyelni, hogy felfedezhessük a részleteket.

PLA és gyanta felhasználásával az alkotás egyszerre egy elegáns sziluettet és egy vizuálisan tömör szerkezetet alkot. Amennyiben talapzaton vagy letisztult környezetben van kiállítva, jellegzetes fókuszpontot kínál egy magán gyűjteménynek vagy egy kortárs térnek.

Biztosított és nyomon követhető szállítás, gondos csomagolással és a szobornak megfelelő védelmekkel.

Életrajz és művészi pálya

Angelo Scardino 1986-ban született Grottaglie-ban, a történelmi kerámia hagyományú városban. A mandurai Lisippo Művészeti Gimnáziumban végezte tanulmányait, majd a Leccei Képzőművészeti Akadémián folytatta tanulmányait, ahol az első és második szintű szobrászati diplomát kiváló eredménnyel és dicsérettel szerezte meg. A „A üresség szobrászata” címet viselő tézissel a nyersanyag–forma–tér viszonyát vizsgálta, amely a pálya központi témája.

Az emberi alak studiójából kiindulva munkája anyagok és nyelvek kísérletére terjed ki. A teltebb és üregek, a felületek és a formák eszközökké válnak a gondolatok és érzések szobrássá történő lefordításában. Az anyagválasztás részt vesz a kreatív folyamatban, új formanyelvi megoldásokat sugallva. A művészi tevékenységhez a szobrászati tantárgyak oktatójaként végzett tevékenység is hozzátartozik.

Önéletrajza magába foglalja kiállításokon és művészeti kezdeményezéseken való részvételt, többek között:

„A föld szüksége van az emberekre”, az olasz Szépművészeti Akadémiák nemzeti kiválóságának kollektívája, Caserta, 2010.

„Kézzel látni”, Palazzo Geremia, Trento, 2010.

„A test nyelve”, Como, 2012.

Az International Second Prize „Città di Corchiano”, csoportos kiállítás, 2012–2013.

„Artefatto 2013 – Soft Power”, Trieste, 2013.

A Mantova Művészeti Park első versenyének állandó kiállítására való kiválasztás Renato Barilli és Manuela Zanelli kurátorokkal, 2013.

Művészeti pályafutásának önéletrajzi jegyzeteiben a „Biancoscuro” című folyóiratban megjelent művek és a kiadó Pagine által gondozott „Arte e artisti contemporanei” című katalógusban, valamint a márciusban 2015-ben kiadott „Natura Morta” című magazin bemutatása.

A személyes úttal párhuzamosan Scardino Cinzia Ascari-vel az A_SCAR projektet fejleszti ki, amely a matéria, az emlékezet és a transzformáció viszonyát kutatja. 2026-ban a duó megkapta a MG-Díjat a Szobrászat kategóriában a Premio Arte díján a „Custodi invisibili” című alkotással, amely gyökerek összefonódásával készült. Ez az elismerés gazdagítja azt az utat, amely a kísérletezésre és a természet és a kortárs nyelv közötti párbeszédre épül.