Rubenson Provence - Monde en eclosion





20 € | ||
|---|---|---|
1 € |
Catawiki Vevővédelem
A befizetést biztonságban megőrizzük, amíg a termék kézbesítése meg nem történik. Részletek megtekintése
Trustpilot 4.4 | 144940 vélemény
A Trustpilot-on kiváló értékelésű.
A Monde en eclosion Rubenson Provence 2026-ban készült eredeti akrilfestménye, kézzel aláírva, 50 × 50 cm-es lenvászonra festve.
Leírás az eladótól
MONDE EN ÉCLOSION
Provence Rubenson — RUBENSTHEPAINTALIST
Art contemporain — Entre figuration, abstraction et symbolisme
Présentation de l'œuvre
« Monde en éclosion » egy olyan mű, amely két univerzum koegzisztenciáját vizsgálja: két valóságforma, amelyek úgy tűnik, távol állnak egymástól, de végül a képzeletünkben találkoznak.
A kompozíció két egymástól elkülönült térre oszlik, amelyeket szándékosan kihasított diagonalis vonal választ el.
Az első részben egy tengerparti táj terül el felhőkkel terhelt égbolt alatt. A szürke, fehér és fekete különböző árnyalatai egy olyan hangulatot adnak ennek a jelenetnek, amely egyszerre békés, misztikus és mély.
A horizonton arany nap sugárzik a tenger és az ég között. Sugara át halad a felhőkön, miközben fénye a víz felszínén is továbbhullámzik. Ennek a szinte teljesen monochromatikus végtelennek a közepén az arany az élet, a remény és az újjászületés jele lesz.
A festékanyag itt alapvető szerepet játszik. A domborulatok, a szabálytalanságok és a festék vastagságai szinte tapintható jelenlétet kölcsönöznek a felhőknek. Bizonyos helyeken úgy tűnik, mintha az anyag formát öntene, szétterjedne vagy átalakulna. A tenger különböző szürke árnyalataival felfelé/hátul lefelé a mélység, a fény és a csend mozgását folytatja.
A második részben a táj egy teljesen különböző grafikus világnak ad helyet.
Egy világos alapon fekete vonalak keresztezik egymást, hosszabbodnak és tekerednek. Spirálok, szerves formák, sugarazó mintázatok, építészeti elemek és az élővilágot idéző figurák alkotnak egy mozgásokban viruló világot.
Megfigyelhetők rajta olyan épületek, amelyek házakat idéznek, a víz közelében hullámosodó formák, valamint olyan képzeletbeli silhouette-ok, amelyek egy újjáalkotott természethez tartoztatnak.
Minden elemnek úgy tűnik, saját létezése van, de mindegyik egy élő összesség része, mintha egy épp formálódó világ darabjai volnának.
A tengeri tájjal ellentétben, ahol az anyag és a tónusok építik meg a teret, ez a rész a vonal szabadúságára, a fekete-fehér kontrasztokra és a formák ritmusára támaszkodik.
Két világ külön, belső találkozás
A diagonális elválasztás a kompozíció alapvető választása.
A művész nem arra törekszik, hogy fizikailag összeolvasztsa a két univerzumot, és ne hagyja meg különbségeiket. Sokkal inkább arra törekszik, hogy megőrizze identitásukat, nyelvüket és létének módját.
Egyrészt a természetet látjuk, ahogyan megfigyelhetjük, érezzük és szemléljük. Másrészt egy rajzból, a képzeletből és a kreatív szabadságból született világ.
Mégis, bár ez a látható határ közöttük van, a két rész csendes párbeszédet folytat.
A tenger mozgásai visszhangot találnak a rajz görbületeiben. A nap aranysága válaszol a grafikus világ sugárzó formáira. A táj domborulatai ellentétesek a vonalak folyékonyságával, mégis úgy tűnik, mindannyian egyazon energia részesei.
A két világ nem fedi fel egymást a vásznon anyagilag. A néző fejében olvad össze.
A tekintetben, a fogékonyságban és mindenki képzeletében válik ez a találkozás igazán valóra.
Az "Érző világok találkozása" értelme
A cím a születést, a átalakulást és az új lehetőségek megjelenését idézi.
A horizonton felbukkanó napfény egy kezdetet sejtet. A grafikus formák mozgásukkal és elágazásaikkal olyan univerzum benyomását keltik, amely épül, növekszik és saját életét fejleszti.
De ez a kibomlás nem korlátozódik a bemutatott elemekre.
Az is megtörténik a szemlélőnél is. Szemben e két különböző valósággal mindenki szabadon képzelhet kötődéseket, felismerhet szimbólumokat és építheti saját értelmezését.
Így a « Monde en éclosion » elmélkedést kínál arról, hogyan érzékeljük a világot: amit látunk, nem mindig korlátozódik arra, ami szemeink előtt van.
A képzelet közelebb hozhatja azokat, amelyek látszólag elválasztottak, lehetővé teheti a különböző valóságok párbeszédét és egy új univerzum megszületését.
A mű nem arra törekszik, hogy két világot festészettel egyesítsen, hanem hogy együtt éljenek a gondolatainkban.
Technikai jellemzők
- Művész: Provence Rubenson
- Művésznév: RUBENSTHEPAINTALIST
- Cím: Monde en éclosion
- Technika: Acrylfestés
- Támogatás: lenvászon
- Méretek: 50 × 50 cm
- Orientáció: Négyzetes
- Kategória: Kortárs festészet
- Stílus: Szimbolikus figuráció és grafikus absztrakció
- Domináns paletta: Fekete, fehér, szürke árnyalatok és arany érintések
- Különlegességek: Domborulatok és textúrák munkája, grafikus kontrasztok, két univerzumba osztott kompozíció
- Aláírás: A bal alsó részen aláírva
Intenciózus művészet
« Ezen a vásznon nem akartam két világot egyesíteni, hogy csak egy legyen. Inkább hagytam őket létezni külön-külön, mindegyik megvolt a maga karakterével, kifejezésmódjával és saját szépségével.
A találkozást a szemlélő elméjében hagyom megtörténni.
Számomra egy világ születhet egy másikból anélkül, hogy feltétlenül hasonlana rá. És néha elég másképp nézni, hogy felismerjük: két különböző valóság ugyanahhoz a történethez tartozhat. »
— Provence Rubenson
MONDE EN ÉCLOSION
Provence Rubenson — RUBENSTHEPAINTALIST
Art contemporain — Entre figuration, abstraction et symbolisme
Présentation de l'œuvre
« Monde en éclosion » egy olyan mű, amely két univerzum koegzisztenciáját vizsgálja: két valóságforma, amelyek úgy tűnik, távol állnak egymástól, de végül a képzeletünkben találkoznak.
A kompozíció két egymástól elkülönült térre oszlik, amelyeket szándékosan kihasított diagonalis vonal választ el.
Az első részben egy tengerparti táj terül el felhőkkel terhelt égbolt alatt. A szürke, fehér és fekete különböző árnyalatai egy olyan hangulatot adnak ennek a jelenetnek, amely egyszerre békés, misztikus és mély.
A horizonton arany nap sugárzik a tenger és az ég között. Sugara át halad a felhőkön, miközben fénye a víz felszínén is továbbhullámzik. Ennek a szinte teljesen monochromatikus végtelennek a közepén az arany az élet, a remény és az újjászületés jele lesz.
A festékanyag itt alapvető szerepet játszik. A domborulatok, a szabálytalanságok és a festék vastagságai szinte tapintható jelenlétet kölcsönöznek a felhőknek. Bizonyos helyeken úgy tűnik, mintha az anyag formát öntene, szétterjedne vagy átalakulna. A tenger különböző szürke árnyalataival felfelé/hátul lefelé a mélység, a fény és a csend mozgását folytatja.
A második részben a táj egy teljesen különböző grafikus világnak ad helyet.
Egy világos alapon fekete vonalak keresztezik egymást, hosszabbodnak és tekerednek. Spirálok, szerves formák, sugarazó mintázatok, építészeti elemek és az élővilágot idéző figurák alkotnak egy mozgásokban viruló világot.
Megfigyelhetők rajta olyan épületek, amelyek házakat idéznek, a víz közelében hullámosodó formák, valamint olyan képzeletbeli silhouette-ok, amelyek egy újjáalkotott természethez tartoztatnak.
Minden elemnek úgy tűnik, saját létezése van, de mindegyik egy élő összesség része, mintha egy épp formálódó világ darabjai volnának.
A tengeri tájjal ellentétben, ahol az anyag és a tónusok építik meg a teret, ez a rész a vonal szabadúságára, a fekete-fehér kontrasztokra és a formák ritmusára támaszkodik.
Két világ külön, belső találkozás
A diagonális elválasztás a kompozíció alapvető választása.
A művész nem arra törekszik, hogy fizikailag összeolvasztsa a két univerzumot, és ne hagyja meg különbségeiket. Sokkal inkább arra törekszik, hogy megőrizze identitásukat, nyelvüket és létének módját.
Egyrészt a természetet látjuk, ahogyan megfigyelhetjük, érezzük és szemléljük. Másrészt egy rajzból, a képzeletből és a kreatív szabadságból született világ.
Mégis, bár ez a látható határ közöttük van, a két rész csendes párbeszédet folytat.
A tenger mozgásai visszhangot találnak a rajz görbületeiben. A nap aranysága válaszol a grafikus világ sugárzó formáira. A táj domborulatai ellentétesek a vonalak folyékonyságával, mégis úgy tűnik, mindannyian egyazon energia részesei.
A két világ nem fedi fel egymást a vásznon anyagilag. A néző fejében olvad össze.
A tekintetben, a fogékonyságban és mindenki képzeletében válik ez a találkozás igazán valóra.
Az "Érző világok találkozása" értelme
A cím a születést, a átalakulást és az új lehetőségek megjelenését idézi.
A horizonton felbukkanó napfény egy kezdetet sejtet. A grafikus formák mozgásukkal és elágazásaikkal olyan univerzum benyomását keltik, amely épül, növekszik és saját életét fejleszti.
De ez a kibomlás nem korlátozódik a bemutatott elemekre.
Az is megtörténik a szemlélőnél is. Szemben e két különböző valósággal mindenki szabadon képzelhet kötődéseket, felismerhet szimbólumokat és építheti saját értelmezését.
Így a « Monde en éclosion » elmélkedést kínál arról, hogyan érzékeljük a világot: amit látunk, nem mindig korlátozódik arra, ami szemeink előtt van.
A képzelet közelebb hozhatja azokat, amelyek látszólag elválasztottak, lehetővé teheti a különböző valóságok párbeszédét és egy új univerzum megszületését.
A mű nem arra törekszik, hogy két világot festészettel egyesítsen, hanem hogy együtt éljenek a gondolatainkban.
Technikai jellemzők
- Művész: Provence Rubenson
- Művésznév: RUBENSTHEPAINTALIST
- Cím: Monde en éclosion
- Technika: Acrylfestés
- Támogatás: lenvászon
- Méretek: 50 × 50 cm
- Orientáció: Négyzetes
- Kategória: Kortárs festészet
- Stílus: Szimbolikus figuráció és grafikus absztrakció
- Domináns paletta: Fekete, fehér, szürke árnyalatok és arany érintések
- Különlegességek: Domborulatok és textúrák munkája, grafikus kontrasztok, két univerzumba osztott kompozíció
- Aláírás: A bal alsó részen aláírva
Intenciózus művészet
« Ezen a vásznon nem akartam két világot egyesíteni, hogy csak egy legyen. Inkább hagytam őket létezni külön-külön, mindegyik megvolt a maga karakterével, kifejezésmódjával és saját szépségével.
A találkozást a szemlélő elméjében hagyom megtörténni.
Számomra egy világ születhet egy másikból anélkül, hogy feltétlenül hasonlana rá. És néha elég másképp nézni, hogy felismerjük: két különböző valóság ugyanahhoz a történethez tartozhat. »
— Provence Rubenson

