Tijs Dragtsma (1992) - Magnificent and Wrong

Magnificent and Wrong egy kortárs művészeti alkotás a szépségről, a torzításról és az álom csendes logikájáról.

A figura a évszázadok tekintélyével áll. Klasszikus torzó, összeszedett és mozdulatlan, a nagy szobrászat hagyományába gyökerezve. De a vállakból kifutóan hosszú, vékony lábak nyúlnak ki, pontosak és idegenek, mintha rovarvégtagok lennének, mintha a márvány csendesen álmodott volna, és ez a felmerült, ami felszínre jutott.

Nincs festék. Nincs nyomat. Nincs tinta. A kép az akrilüvegből van leszorva, kontrollált karcolatok segítségével, amelyek felfogják és kiengedik a fényt, ahogy a néző elmozdul. Távolról a figura monumentális, sötét sziluett a mély fekete ellenében. Közelebb érve a forma felbontja magát egy kontrollált felületi sérülések mezőjévé, egy test, amelyet teljes egészében jegyekből építettek fel.

Dalí megértette, hogy a legkifinomultabb kép is hordozhat benne valami idegent anélkül, hogy elveszítené eleganciáját. Ez az a terület, ahol ez a mű él. A torzó kompakt, múzeumi minőségű, mozdulatlan. A lábak céltudatosak, különlegesek és valahogy elkerülhetetlenek. Együtt nem semmisítik meg egymást. Inkább magát a művet adja vele többé önmagát.

Ahogy a néző elmozdul, a kép élesen megjelenik és könnyedség között mozog. A karcolatok fényt tartanak különböző szögeknél. Ami távolról biztosnak tűnik, közelről kérdéssé válik. A figura körüli sötétség nem törli ki, meg is tartja azt.

Magnificent and Wrong folytatja a Tijs Dragtsma által készített Art with Scratch sorozatot, amelyben a képi világot kontrollált felületi sérülés teremti meg pigment vagy nyomat helyett. Egy vizuális nyelv, ahol a sérülés nem megsemmisítés, hanem szerkezet.

„Néhány dolog éppen azért a legszebb, mert kicsit mégis hamis is.”

A Kunst with Scratch megvalósításáról

A Art with Scratch olyan művek összessége, amelyben a kép nem rajzolódik ki, hanem felszabadul. Bevésve vonalról vonalra egy mély fekete felületen, minden munka számtalan pontos karcolás révén jelenik meg, amelyek felfogják a fényt és formát hoznak a sötétségből.

Távolról a kép mintha fotó jellegű lenne. Erőteljes, felismerhető és jelenléttel teli. Közelről azonban a munka sűrű, egyedi jelek mezőjévé válik. Finom, törékeny és szinte súlytalan. Amit korábban tömbnek tűnt, egy gondosan megfontolt vonal-hálóra bomlik, minden vonal egy szándékos gesztus, minden egyes elem létfontosságú az egészet illetően.

A fény nem hozza létre a képet, azt élesíti. A fekete felület elnyeli, miközben a karcolt vonalak visszatükrözik. Ahogy az fény áthalad a felületen, a kép lélegzik. Egy szögből a figura tisztán és határozottan áll. Egy másikból pedig lágyul és visszatalál a sötétséghez, amelyből jött, anélkül, hogy valaha is eltűnne. Egy fókuszált spotfénnyel a kontraszt mélyül, és a kép szobraihoz hasonló, szinte fénylő minőséget ölt.

Amit ez a médiam is, egyben olyan meggyőzővé teszi, az a csendes feszültség. A karcolás cselekvése közvetlen és visszafordíthatatlan. Minden vonal egy döntés, amit már nem lehet visszacsinálni. Mégis az eredmény nem rideg. Intim, atmosferikus és élő mozgással teli. A ridegség lágyulássá válik. A pusztítás teremtéssé lesz. A hiány jelenlétté válik.

Olyan művekben, mint ez a portré, a figura soha nem teljesen rögzített. A vonal, a fény és az árnyék kölcsönhatásában a kép nézőponttól és a légkörtől függően mozgásban van. Bizonyos pillanatokban a témát úgy tűnik, mintha kilépne a feketéből. Máskor pedig visszahúzódik a nyugalomba. Ebben a mozgásban, a éles és a csend közötti állapotban kel életre a mű.

Mint minden, az idő által érintett anyag, a felület is csendes élettel bír. Minden karcolás megőriz egy pillanatot, egy lélegzetet, egy gesztust. Egyesítve nemcsak egy képet, hanem egy jelenlétet hoznak létre, amely fényváltozásról fényváltozásra továbbra is feltárja önmagát.

A művészről

A nevem Tijs Dragtsma, a TD Fine Art Studio alapítója.

Művészként mindig azon dolgozom, hogy új vizuális nyelveket fedezzek fel. Nem tekintem a művészetet fix stílusként, hanem egy fejlődő felfedezési területként, ahol az anyag, szerkezet, fény és érzelem összhangban van.

Sokszor egy egyszerű kérdéssel kezdem a munkáimat. Hogyan szólhat meg az anyag egy új módon? Hogyan válhat a ridegség intimitássá? Hogyan teremthet a precizitás érzelmet? Ez a keresés a mindennek a központja, amit alkotok.

A TD Fine Art Studio-n belül minden művészeti alkotás saját világként van kezelve, saját logikával, hangulattal és vizuális identitással. Néhány munka ritmussal, ismétléssel és szerkezettel épül fel. Mások hiányból, árnyékból, reflexióból vagy feszültségből születnek. A közös bennük az eredetiség, a világosság és az érzelmi jelenlét iránti elkötelezettség.

Lenyűgöz a kontraszt. Az erő és a törékenység között. Az ellenőrzés és az érzés között. Ami látható és ami nyitva marad a értelmezés előtt. Célom nem csupán egy képet készíteni, hanem olyan művet létrehozni, amely leköti a figyelmet, reflexióra hív és idővel tovább feltárul.

A TD Fine Art Studio az a tér, ahol ezek a felfedezések összeérnek. Nem csupán egy műterem, hanem egy folyamatosan fejlődő művészi univerzum, amelyet kíváncsiság, precizitás és olyan szándék formál, amely egyedi, szándékos és élő érzetet kelt.

Ez az ár UAI által generált vizualizációkat tartalmaz. Kérjük, hivatkozásként az eredeti fényképekre, hogy felmérhesse a tárgy tényleges állapotát."