Stefanie Schneider - Lonely Palm Tree (29 Palms, CA)

Magányos pálmafa (29 Palms, Kalifornia) – 1997

1/5-ös példány,
44 × 59 cm.
Analóg C-print (vintage nagyítás), a művész által, Polaroid-felvétel alapján, kézzel nagyítva.
Tanúsítvány és aláíráscímke.
Művészi leltári szám: 130.01.
Nincs kasírozva.

Az amerikai Nyugatból merítve ihletet, Schneider Kaliforniában készíti fotográfiai műveit, és kihasználja a Polaroid-fotózás sajátosságait, hogy fényárban úszó képeket hozzon létre. Ezek a kaliforniai napfény ragyogását hangsúlyozzák, és Quentin Tarantino, valamint Oliver Stone filmjeinek filmszerű minőségét idézik. Schneider művei gondos megrendezettségük ellenére elfeledett emlékekre, álmokra és véletlen találkozásokra emlékeztetnek.

Schneider képeinek középpontjában jellemzően tájak és épületek állnak – például moteltáblák, pálmafák, lakókocsiparkok –, amelyek azonnal az amerikai Nyugatot, olykor pedig a retró világot idézik. Képein gyakran nőalakok jelennek meg ezekben a hatalmas, napfényben fürdő tájakban. Ezek a nőalakok – sokszor parókában és színes öltözékben – a maskarázás és a játék képzetét keltik, ám átható tekintetük aláássa játékosságukat, és a ragyogó felszín alatt nyugtalanító vagy tragikus minőséget sejtet. Fotográfiái együtt a szerelem, a fájdalom, a magány, az elidegenedés és az újrafelfedezés érzését idézik fel, együttesen pedig Amerika társadalmi kommentárjaként is értelmezhetők: rámutatnak a csillogás és a pompa, valamint az amerikai Nyugat és az „amerikai álom” felszíne alatt húzódó repedésekre. Schneider a kifakult kaliforniai álomképei és egy elhalványult hollywoodi álom széthullása közötti kapcsolatról így nyilatkozott: „Hollywood maga az álomgyár, mindenki azért megy oda, hogy az álmait keresse, és sok álom ott szertefoszlik.”